Pénztárca

Diákmunka: hány éves kortól dolgozhat a gyerek?

Mikor vállalhat munkát a diák? Kell-e adót fizetnie, adóbevallást készítenie? Lássuk, a legfontosabb tudnivalókat.
2022. December 11.
Mosolygó fiatal nő, aki a pult mögött áll

Főszabály szerint az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az iskolai szünet alatt azonban az is vállalhat munkát, aki elmúlt 15 éves és nappali rendszerben tanul. Ha a tanuló 18 év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával dolgozhat.

A munkavégzés bármely formájához szükséges az adóazonosító jel. Ha a diáknak még nincs adóazonosító jele vagy az adókártyáját elvesztette, akkor igényelhet
az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) megfelelő menüpontjában, vagy a 22T34-es adatlapot kell kitöltenie és benyújtania a NAV-hoz. Az adatlap beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról a ”Nyomtatványok > Nyomtatványkereső” menüpontból.

A diákok legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, de mint bárki, ők is dolgozhatnak más formában: munkaviszonyban, megbízási szerződéssel, egyszerűsített foglalkoztatottként és háztartási alkalmazottként is.

Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

Az így végzett kereset után nem kell járulékot fizetni.

Ha a 25 év alatti fiatal az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó olyan jövedelmet kap, amely után igénybe veheti a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 433 700 forintig nem kell 15 százalék személyi jövedelemadót sem fizetnie.

Egyéb esetben a személyi jövedelemadót az iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak.

A diáknak pedig a jövedelmét fel kell tüntetnie az szja-bevallásában, ezt a következő év május 20-ig kell benyújtania a NAV-hoz.

Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor szintén nem kell járulékot fizetni, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.

Munkaviszony

A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat.

Ha a 25 év alatti fiatal igénybe veszi a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 433 700 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Egyéb esetben a munkáltató az köteles levonni és megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót.

A munkaviszonyos tanuló biztosított, ezért a természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, például táppénzre is jogosult, illetve munkaviszonyát a nyugdíjszámításnál is figyelembe veszik.

A tanuló a járulékalapot képező jövedelme után 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. Ezt a munkáltató állapítja meg és vonja le a tanuló munkabéréből, ahogyan a bevallást és befizetést is intézi a NAV-nál, így a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója.

Egyéb jogviszony

A diák egyéb jogviszonyban is végezhet munkát, például megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.

Az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni. Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve a 10 százalékos, bizonylat nélküli költségelszámolás.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. A biztosítási jogviszony feltétele ugyanis, hogy a diák havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét.

2022. január 1-jétől a minimálbér összege 200 000 forint, 30 százaléka 60 000 forint. Ha nem egész hónapban dolgozik a diák, akkor az egy napra jutó díjazásnak a 2 000 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulékot ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be a NAV-hoz. A tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója. A foglalkoztató a levont járulékról minden esetben igazolást köteles adni a tanulónak.

A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedelemről szja-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A diák egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is dolgozhat.

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony: mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka.

Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet.

A diáknak nem kell fizetnie társadalombiztosítási járulékot és szja-előleget sem. Az így végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó bérjövedelem. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemét csak akkor kell feltüntetnie az szja- bevallásban, ha a bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget.

Ha a diáknak az szja-bevallást be kell nyújtania, akkor a bevallásban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell szerepeltetni.

Ha a tanuló háztartási alkalmazottként dolgozik, akkor az így kapott jövedelme után nem kell személyi jövedelemadót és járulékot fizetnie. A bejelentés, valamint a regisztrációs díj megfizetése a munkáltató feladata. A diák kérésére a munkáltató köteles igazolást kiadni a kifizetett munkabérről, amivel a későbbiekben igazolni tudja a keresetét.

Kép: Getty Images

Forrás: Gyerekszoba.hu