Kamasz

A gúnyolódó kamasz intelligensebb?

Mit mond a tudomány a szarkazmusról? Bizony a kamasz csípős, szarkasztikus megjegyzései valójában találékony elméről adnak tanúbizonyságot.
2022. December 21.
kamaszlány
(Kép forrása: Getty Images)

Szülőként nem biztos, hogy egyből arra gondolnál, hogy a tinédzser gyermekednél a gúnyos, csípős megjegyzések a rugalmas és találékony elme jelei lehetnek. A pszichológusok és az idegtudósok azonban pontosan erről vitatkoznak, írja a BBC. Azt találták, hogy a szarkazmus megköveteli az agytól, hogy megtegyen néhány lépést a megfelelő értelmezés eléréséhez, ami több agymunkát igényel, mint a szó szerinti kijelentések megértése. Évekbe telik, amire a gyerekek fejlődő agya teljesen megérti és elsajátítja a szarkazmust.

Penny Pexman, aki pszicholingvista a Calgary Egyetemen, elmondta a portálnak, hogy „ez elég nagy kihívást jelenthet”.

De a szellemi erőfeszítés kifizetődik. A szarkazmus lehetővé teszi, hogy árnyalatokat adjunk a szóbeli interakcióinkhoz, és arra is van bizonyíték, hogy kreatívabbá tehet, és segíthet kiadni a rossz érzéseket, amikor lehangoltak vagyunk.

Hosszú fejlődési folyamat eredménye

Hosszú fejlődési folyamat előzi meg, amire a szarkazmus összetettségét megértik a gyerekek. Általánosságban elmondható, hogy az 5 év alatti gyerekek nem tudják felismerni a szarkazmust, és hajlamosak szó szerint értelmezni a kijelentéseket. De még azután is, hogy elkezdik felismerni azt, hogy a szavak mögött valamiféle rejtett jelentés van, nehezen tudják megérteni az árnyalatokat. Annak a megértése történik a legkésőbb, ahogy a szarkazmust a humorban az ugratás egy fajtájaként használják. „Ez különösen későn alakul ki – átlagosan 9-10 éves korban” – mondta el Pexman.

A szakember legújabb tanulmányai kimutatták, hogy a gyerekek otthoni környezete is erősen befolyásolhatja a szarkazmus megértését és használatát. Ha a szülők szarkazmust használnak, a gyerekek maguk is sokkal nagyobb valószínűséggel fejlesztik ki ezt a képességet.

A szarkazmus komplex, mert meg kell érteni hozzá azt, amit tényleg gondol az, aki mondja, és azt, ahogy szeretné, hogy a másik fél értelmezze a szavait – ez egy kétlépcsős folyamat, amit időbe telik elsajátítani. (Általánosságban elmondható, hogy 7 éves kor alatt a gyerekek nehezen tartanak szem előtt két, egymással ellentétes gondolatot.)

Tinédzserkorra a gyerekek elsajátítják ezeket az összetett készségeket – és talán nem olyan meglepő, hogy ezután szívesen kísérleteznek velük.

Ruth Filik, a Nottinghami Egyetem pszichológusa nemrég végzett egy kísérletet, amelyben a résztvevőket fMRI-szkennerrel vizsgálták, miközben hasonló események különböző eshetőségeit olvasták. Egyes esetekben a karakterek kijelentéseit finoman ironikusnak szánták, míg más esetben ugyanazokat, a korábbi párbeszédben is elhangzott szavakat használták egy adott személy szarkasztikus kritikájaként.

A vizsgálat szerint mindkét típusú irónia felpörgette az agy „mentalizáló” hálózatát, ami mások hiedelmeinek és szándékainak megértésében vesz részt.

Filik azt találta, hogy a szarkazmus az általános nyelvi feldolgozásban részt vevő szemantikai hálózatokban és a humorban érintett agyi régiókban is nagyobb aktivitást váltott ki, mint a nem-szarkasztikus irónia – amit az általános összetettség jelének tekint. „Nagyobb kihívást jelent kitalálni, hogy mi volt a másik személy meggyőződése, miért mondta ezt, és hogy gonosz vagy vicces akart-e lenni” – mondta a portálnak Filik.

Meglepő előnyei lehetnek a szarkazmusnak

Az Insead Fontainebleau üzleti iskolájában dolgozó Li Huang, és kollégái a Harvard és a Columbia Egyetemekről kimutatták, hogy a szarkasztikus megjegyzések, ezek fogadása vagy felidézése egyaránt segíthet a kreatív gondolatok katalizálásában.

Erre az egyik kísérlet például a „gyertya-probléma”, amely során a részvevőknek egy gyertyát, egy csomag gyufát és egy doboz rajzszeget adnak. A feladatuk az, hogy rájöjjenek, hogyan rögzítsék a falra a gyertyát úgy, hogy anélkül tudják égetni, hogy ne csepegjen viasz a földre. A helyes válasz az, hogy ki kell üríteni a rajszeges dobozt, azt a falra rögzíteni rajzszegekkel és a gyertyát arra helyezni. Ez a megoldás csak akkor juthat az eszünkbe, ha tudunk egyes tárgyak funkcióiról más irányból is gondolkodni.

A probléma megoldása előtt néhány résztvevőt arra kértek, hogy emlékezzenek vissza egy szarkasztikus interakcióra, míg másoknak őszinte vagy semleges beszélgetéseket kellett felidézniük. A szarkasztikus emlékek több mint kétszeresére növelték a résztvevők sikerességi arányát, nagyjából 30 százalékról több mint 60 százalékra.

De a szarkazmus nem csak a kreativitást pörgetheti fel – a humor egy formájaként a frusztráció és a stressz kezelésében is segíthet. „Ez egy módja annak, hogy kieresszük a gőzt” – idézte a portál Kathrin Rothermich-et, az East Carolina Egyetem munkatársát. Az egyik közelmúltbeli tanulmánya azt találta, hogy a depressziós és szorongó egyének szarkazmushasználata megnövekedett a covid-19 világjárvány alatt – ami ezt a megküzdési mechanizmust tükrözheti.

Általában azonban a szarkazmus elsődleges motivációja nyelvi – hogy színesítse az üzeneteket, amiket közvetíteni szeretnénk.

Forrás: bbc.com