Ahogy friss cikkében írja az Index, a koronavírus-járvány miatti bezárások rövid és hosszú távú hatásait vizsgálta mintegy 80 ezer alsó tagozatos diák bevonásával a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
A kutatásból kiderült, hogy az olvasásban 15-16 hét, a természettudományokban 10-11 hét, matematikából pedig 9 hét lett a gyerekek tanulási vesztesége.
Ennek oka, hogy a távoktatás sokkal kevésbé hatékony, mint a jelenléti tanítás, ezt azonban magyar kutatók most vizsgálták először számszerűsítve.
A mintegy 80 ezer 1-8. osztályos tanuló teljesítményét 2015-ben, valamint 2018–2021 között, vagyis a Covid előtti és alatti időszakban is figyelemmel kísérték. A lezárások hatását rövid távon három hónapos utánkövetéssel, hosszú távon másfél év elteltével vizsgálták.
Az eredmények szerint a lezárások alatt az óvodások minimálisan 16 hetet töltöttek otthon, míg az alsósok legalább 19, a felsősök pedig legalább 22 hétig vettek részt online oktatásban.
- Az elsősöknél az alapvető számolási készségekben mutatkozott meg a legerőteljesebben az óvodai szintű oktatás hiánya, rövid távon öt iskolai hétnek felelt meg a hátrányuk a 2020-as óvodabezárások első hulláma után.
- Az olvasástanulásban 1 hétnyi, az érvelési készségek terén 2 hétnyi hátrányt figyeltek meg. Hosszú távú negatívumként megjegyezték, hogy 2021-ben az iskolát kezdő elsősök már átlagosan 8 hét hátrányban voltak, ami különösen a matematikai készségeiken mutatkozott meg.
A tanulási veszteség az alsó tagozatosokat érintette a leginkább: ez a 2-4. osztályosoknál hosszú távon az olvasásban 15-16 hetet, a természettudományokban 10-11 hetet, a matematikában 9 hetet jelentett. Rövid távon 2-5 hétnyi volt a veszteségük.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a rosszabb gazdasági és szociális helyzetű diákok jobban lemaradtak: olvasásból és természettudományokból is nagyobb időtartamú hátrányra tettek szert, mint amennyi ideig tartott a távoktatás.
Fotó: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
