A diákok minden bizonnyal díjaznák, ha 1 órával többet alhatnának (Fotó: Getty Images)
A reggel 8-as iskolakezdés egyre több szakértő szerint számít elavultnak, többek között azért, mert a diákok teljesítőképességét is kedvezőtlenül befolyásolja.
Legutóbb Franciaországban került ismét porondra a téma: a Le Monde hasábjain megjelent cikkben a hozzáértők azt javasolják, hogy a felső tagozatos osztláyokban és a gimnáziumokban reggel 9 órára tolják a tanítás kezdetét.
Az aláírók között szerepel Anne Genetet, egykori oktatási miniszter is, aki kutatókkal és alvásszakértőkkel együtt azt kéri, hogy az iskolarendszer alkalmazkodjon a kamaszok biológiai ritmusához.
Akárcsak a franciáknál, Magyarországon is igaz, hogy sok diák akkor kel fel, amikor még sötét van, sietve reggelizik – vagy ki is hagyja a nap első étkezését –, és fáradtan érkezik az órákra.
8 óra helyett 9 órás iskolakezdés: Ilyen lenne a valóságban
Ezt támasztja alá Zsófi is, aki egy Komárom-Esztergom vármegyei középiskolában tanít és két iskolás gyerek édesanyja: „Gimiben nem lenne rossz ötlet, ezen a korosztályon ugyanis jobban látom, hogy első órában még “alszik”. Felsősökkel van a legtöbb első órám, ők már akkor is aktívak. De a kilencedikesekkel nulladik óra után a fáradtságban biztos, hogy közrejátszik az is, hogy nekik már negyed 8-kor elkezdődött a tanítás.”
Mint elmondta, nem ismeri mélyrehatóan a francia oktatási rendszert, ami ezúttal nem oszt, nem szoroz, hiszen arra kértük, mondja el, szerinte lenne-e létjogosultsága a későbbre tolt órakezdésnek hazánkban: „Nálunk szerintem nem igazán működne a 9-es kezdés. Így is sokáig vannak a gyerekek iskolában (gimiben akár fél 4-ig), ami így tolódna még egy órát. Sport, különóra esélytelen lenne. A délutáni tanulásról meg nem is beszéltünk.”
A helyzetet pedig nemcsak pedagógusként, hanem édesanyaként is át kellett gondolnia, így arra az álláspontra jutott, hogy:
A reggeli logisztikát is borítaná: sok gyereket még felső elején is a szülők kísérik/viszik iskolába, amit a mai világban nem is csodálok.
A mi családunkban ugyan kivitelezhető lenne, mert akkor ez engem is érintene tanárként, de a legtöbb munkahelyen legkésőbb 8-kor kezdenek.”
A lényeg pedig ezután jött: érvek és ellenérvek ide vagy oda, Zsófi úgy látja, ahhoz, hogy Magyarországon egyáltalán felmerüljön egy ehhez hasonló átalakítás gondolata, először az oktatási rendszert kellene megreformálni. Amíg a gyerekek napi 7-8, sőt akár 9 órát töltenek az iskolában, addig nincs értelme a tanítás kezdetét plusz egy órával kitolni.
Oké, hogy később kezdenek, de mikor végeznek, akik 9-re járnak iskolába? (Fotó: Getty Images)
Van, ahol már bevált a módszer
A szakértők szerint a kiskamaszok, vagyis annak a korosztálynak a képviselői, amelyiket leginkább érintené a későbbre tolt sulikezdés nem a motiváció hiánya miatt fáradtabb, hanem azért, mert a pubertás idején az alvás-ébrenlét ciklus természetes módon későbbre tolódik. Ennek oka, hogy a melatonin, az alvást segítő hormon körülbelül két órával később kezd termelődni, mint gyermekkorban.
Ebből adódóan sok fiatal nehezen alszik el este 11 előtt, és ha reggel 6 vagy 7 órakor kell felkelnie az iskola miatt, még mindig a saját „biológiai éjszakájának” közepén jár. A kronobiológiai kutatások szerint ez az alváshiány hatással lehet a figyelemre, a memóriára és a tanulási képességekre, következésképpen a tanulmányi eredményekre is.
A téma természetesen nemcsak Franciaországban merült fel: világszerte több helyen is kísérleteznek hasonló megoldásokkal.
- A sydney-i The King’s School például idén azt vezette be, hogy szerdánként később kezdődnek az órák: a tanítás kezdete 8:50-ről 9:40-re tolódott. A reggel első részében a diákok önálló tanulással foglalkozhatnak. A hivatalos cél a tanulók önállóságának erősítése, de a döntésnek egy másik oka is van: összehangolni az iskolai napot a serdülők tipikus alvási ritmusához.
- Egyes iskolák emellett rugalmasabb tanulási modellekkel is kísérleteznek. A nagyobb diákok esetében például a nap eleji tevékenységek egy része online és önállóan történhetne (olvasmányok, rövid kvízek, ismétlő feladatok), míg a jelenléti órák később kezdődnének. Ez azonban megbízható internetkapcsolatot, nyugodt tanulási környezetet és felnőttek támogatását igényli – olyan feltételeket, amelyeket nem minden család tud biztosítani.
Kapcsolódó cikkek
