Meri Wallace, klinikai szociális munkás (LCSW), szülői szakértő, gyermek és családterapeuta, valamint több gyerekneveléssel foglalkozó könyv szerzője elmondta a Parents.com portálnak, hogy a drámai és olykor félelmetes haragos megnyilvánulások a “nyelv hiányából” fakadnak, vagyis abból, hogy a babák és a kisgyermekek még nem tudják megmondani, hogy mi a baj, mire van szükségük. “Ehelyett fizikai módon fejezik ki ezeket az érzéseket és igényeket. Sírnak, sikítanak, lökdösnek vagy rúgnak” – fogalmazott.
A kisgyerekeknél még hiányzik az impulzus-kontroll, így ha csalódottak vagy dühösek, az szinte azonnal valamilyen inger-reakcióvá válik – ha nem kaphatják meg, amit akarnak, üthetnek, haraphatnak, stb. A hiszti valójában egy tiltakozási forma amiatt, hogy nem teljesülhet a kívánságuk, és a tehetetlenség érzésére adott reakció.
Milyen módszerekkel segítheti a szülő a gyermekét a harag kezelésében?
Fogadd el a gyermeked haragját
Amikor gyermekednek dühös kitörése van, mondd el neki, hogy látod, hogy dühös, és ha azt is tudod, milyen okból haragos, azt is tedd hozzá. “Látom, hogy dühös vagy, mert abba kell hagynod a játékot, amíg megfürdesz. Nem baj, ha mérges vagy, ez rendben van.” Ebből tudhatja, hogy ő is és az érzései is rendben vannak, nem kell elrejtenie az érzelmeit, ezeknek van helyük.
Biztasd arra, hogy próbálja szavakkal leírni
Wallace szerint a gyerekek nem tudják még, pontosan milyen szavakat kell használniuk. Meg kell tanítani nekik, mit tudnak ilyenkor mondani. Mondhatod például azt, hogy: “Amikor dühös vagy, szavakat kell használnod. Szeretném hallani, hogy miért haragszol, mi zavar. Ha elmondod, jobban meg tudom érteni és segíteni neked.” Segíthetsz neki azzal például, hogy: “Amikor mérges vagy, mondd: Dühös vagyok. Én pedig segítek neked.”
Idővel elsajátítja ezeket a szavakat. A gyerekek 5 éves korukra kifejlesztik a szuperegójukat, amely egyfajta belső korlátként működik, és segít kontrollálni az agresszív impulzusokat.
- Kapcsolódó: A harag kezelése: így tanítható meg a gyermeknek
Keress pozitív megoldást
Generációkon keresztül manipulációs kísérletnek tekintették a hisztit, és a szakértők azt tanácsolták a szülőknek, hogy hagyják a gyereknek, hogy kisírja magát, vagy megkockáztatják, hogy elkényeztetik őket. Bár az igaz, hogy a szülők negatív mintát alakíthatnak ki, ha eleget tesznek a gyermek minden kívánságának, hogy ezzel előzzék meg a dühkitörést, de ha sírni hagyják, az sem tanítja meg arra, hogy pozitív módon kezelje a haragot. A gyermeknek valójában segítségre van szüksége a dühe elmozdításában.
Próbálj meg megoldást (csoki helyett például egy kis gyümölcs ebéd után) vagy elterelést (ha éppen nem tudtok kimenni a parkba sétálni, helyette játsszatok a szobában), hogy motiváld valami olyan irányába, ami érdekli. Felajánlhatsz valamilyen alternatív vagy kompromisszumos megoldást.
Lassítsd le
Állítsd meg a dührohamot, mielőtt elkezdődne azzal, hogy nem mondasz azonnal nemet, amikor a gyerek kér valamit. Ehelyett mondd például azt, hogy “Tehát, szeretnéd azt az új játékot. Beszéljünk erről.” Ez lehetőséget ad rá, hogy gondolkodj a kérésen, és azon, hogyan tudod pozitív módon elutasítani, ha kell, vagy elterelni a gyermeked figyelmét. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a gyermeked megértse az okot, amiért elutasítasz valamit, és talán így elfogadhatóbb is lesz ez a számára.
Időnként a helyváltoztatás is segíthet megállítani a dührohamot. Mondhatod például azt, hogy: “Gyere, nézzük meg, hogy játszik ott az a kutya a gazdájával. Útközben folytatjuk a beszélgetést.”
- Kapcsolódó: Így segíthetsz a fiadnak a harag kezelésében
Keress egy csendes helyet
Ha nyilvános helyen vagytok, próbáljatok meg eltávolodni a “közönség” elől. Koncentrálj gyermekedre és magadra, ne arra, hogy mások mennyire ítélkezőek. Ha eltávolodtok, az segíthet enyhíteni a nyomást, amit a bámészkodók okoznak, és így privátabb módon tudsz kapcsolatba lépni a gyermekeddel. Minél kevesebb a zaj és a felhajtás, annál könnyebb lesz megnyugodnia.
Állíts fel határokat
Miközben elmondod gyermekednek, hogy rendben van, ha dühös, azt tisztáznod kell, hogy a fizikailag agresszív viselkedés nincs rendben. Ha megüti a testvérét, mondd el neki, hogy nincs baj azzal, ha dühös, de azzal igen, ha megüt valakit, mert senkit nem szabad megütni vagy megrúgni. Magyarázd el neki a határokat: “Fáj, ha megütnek. Nem bánthatunk senkit.” Ha az ok hihető, nagyobb az esély az együttműködésre.
Kapcsolódó cikkek
