Ha arra kérnek bennünket, hogy idézzük fel gyermekkori emlékeinket, akkor biztosan nem fognak eszünkbe jutni az első szavaink, és azt sem tudjuk feleleveníteni, milyen is volt az első szülinapi tortánk. Bármennyire is szeretnénk ugyanis visszaidézni ezeket a korai emlékképeket, legfeljebb csak a szüleink, rokonaink visszaemlékezéseire hagyatkozhatunk. És úgy tűnik, így van ezzel az egész emberiség is, hiszen a gyerekkori amnézia mindenkinél megfigyelhető rejtélyes jelenség.
A kutatások immár azt is megállapították, hogy a gyermekkori amnézia fokozatosan alakul ki. Ezek szerint míg egy 7-8 éves gyermek vissza tud emlékezni a 2-3 éves kora körüli időszakra, egy 10-11 évesnek már csak az óvodáskortól lesznek emlékei.
Az emlékezés kultúrafüggő is
Még egy meglepő dologra derítettek fényt a gyermekkori amnéziával kapcsolatos vizsgálatok. Ezek szerint a legkorábbi emlékeink erősen kultúrafüggők. Így a keleti kultúrákban élőknél megfigyelhető, hogy az első emlékeik hat hónappal későbbről valók, mint a nyugati világban élők emlékei. Ennek valószínűleg az az eltérő nevelési stílus lehet a magyarázata, hogy a nyugati világ gyermeknevelési szokásaiban nagyobb hangsúlyt kap az anya-gyermek kommunikáció.
- Kapcsolódó: Ezért nem emlékszik a gyermeked az első éveire
A gyermekkori infantilizmus Freud szerint
A gyermekkori amnézia jelenségével kapcsolatban legelőször egy francia pszichológus házaspár (Victor és Catherine Henri) végzett vizsgálatokat 1897-ben. Ők derítettek fényt arra, hogy az első korai emlékeink vizuális jellegűek, többségük 2-4 éves korunkból származik, de csak 7 éves korunktól formálódnak kronológiai sorrendbe.
A gyermekkori amnézia első magyarázó elmélete azonban már Freud nevéhez fűződik, mint ahogy hozzá köthető a gyermekkori infantilizmus kifejezés megalkotása is. Freud úgy gondolta, érdemes elgondolkodni azon, hogy ha az első évek olyannyira fontosak a személyiségfejlődésünk szempontjából, akkor miként lehet az, hogy mégis elfelejtjük ezt az időszakot.
Ő abban látta a magyarázatot, hogy ezzel a felejtéssel szeretnénk megakadályozni azt, hogy bizonyos érzelmi traumák kiváltotta fájdalmas emlékek feltörjenek tudatunkban. Szerinte egy 3-4 éves gyermek már keresi a kielégülést, szexualitása erőteljesen befolyásolja lényét, a későbbiekben azonban – a társadalmi kontrollokat és normákat megismerve – szégyenkezést érezhet ezek miatt, ezért fojtja el őket.
Érdekes, hogy bár már több, mint száz éve annak, hogy a gyermekkori amnézia kérdése felmerült, és időközben Freud elmélete is meghaladottá vált, a tudósok azóta is lázasan igyekeznek magyarázatot találni erre a rejtélyes jelenségre.
Íme a legismertebb magyarázatok a gyermekkori amnéziára.
A hippokampusz éretlensége
Az egyik legvalószínűbbnek tekinthető neurobiológiai magyarázat szerint az agynak érésre van szüksége ahhoz, hogy olyan memóriát alakíthasson ki, amit hosszú távon is előhívhatunk. Epizodikus emlékeink ugyanis az előagy egy részében vannak tárolva, ám elménk – a hippokampusz rohamos fejlődése miatt – egész egyszerűen nem tudja követni az emlékek tárolását, és nincsenek meg azok az útvonalai sem, amelyeken ezeket elő tudná hívni. A hippokampusz fejlődése 3 éves korunkra lassul le, innentől fogva leszünk képesek mi magunk is előhívni a korai évek emlékeit.
- Kapcsolódó: Hamisak a kisgyermekkori emlékek?
A nyelvi készség hiánya
Egy másik megközelítés szerint azért nem tudunk ezekről a korai emlékekről beszélni, mert ezek abból az időből származnak, amikor még nem voltunk birtokában a nyelvnek.
Megfigyelhető, hogy a gyermekek legkorábban 20-24 hónapos korukban utalnak töredékes nyelvi formában a régmúlt eseményeire, de ezeket is felnőtt környezet fogja fel emlékező utalásként. Ilyen tipikus emlékező párbeszéd az alábbi is:
Gyermek: – Autó
Anya: – Igen, tegnap autókáztunk. Elmenjünk ma is?
Látható, hogy miként vonja be a szülő a gyermeket egy ún. emlékező párbeszédebe, amelynek segítségével az emlékezeti rendszerek összehangolása is kezdetét veszi.
Azok tehát, akik a nyelvi éretlenséggel magyarázzák a gyermekkori amnéziát, úgy vélik, hogy a nyelv létfontosságú a saját emlékek kódolásához, és úgy tűnik, hogy a gyermekek hosszú távú emlékei akkor alakulnak ki, amikor beszélni kezdenek. Ezt az elméletet azonban cáfolja az a tény, hogy az állatoknál is megfigyelhető az infantilis amnézia.
Forrás:
https://psychcentral.com/blog/childhood-amnesia-why-cant-we-remember-the-early-years/
https://www.livescience.com/45731-can-people-remember-birth.html
https://mek.oszk.hu/14800/14806/14806.pdf
Kapcsolódó cikkek
