A Cambridge-i Egyetem Oktatási Kara és a LEGO Alapítvány közös tanulmányában az elmúlt 40 évből gyűjtött össze töredékes bizonyítékokat, hogy jobban megértsék, hogyan játszanak az apák nagyon fiatal (0-3 éves) gyermekeikkel. A kutatók azt akarták kideríteni, hogy különbözik-e az apa-gyermek játék attól, ahogy az anyukák játszanak a gyerekekkel, és milyen hatása lehet ennek a gyerekek fejlődésére – írja a Sciencedaily.com.
Ugyan az apák és az anyák között összességében sok a hasonlóság, az eredmények azt feltételezik, hogy az apák még a legfiatalabb gyerekekkel is több aktív, mozgásos játékot játszanak, olyan tevékenységeket választanak, mint a csiklandozás, a kergetőzés, a gyerekek cipelése a hátukon.
Úgy tűnik, hogy ez segít a gyerekeknek megtanulniuk kontrollálni az érzéseiket, és javíthatja a saját viselkedésük szabályozását a későbbiekben, amikor olyan helyzetbe kerülnek, ahol ezek a készségek fontosak lesznek – különösen az iskolában.
Paul Ramchandani, a Cambridge-i Egyetem oktatási, fejlesztési és tanulási játék professzora kiemelte: “Fontos, hogy ne nagyítsuk fel az apa-gyermek játék hatását, mert vannak a kutatásnak is korlátai, de úgy tűnik, hogy a gyerekek, akik megfelelő mennyiségű játékidőt töltenek az apjukkal, többszörösen részesülnek az előnyéből.”
A szülő-gyermek játék az élet első éveiben köztudottan támogatja az alapvető szociális, kognitív és kommunikációs készségeket, de a legtöbb kutatás az anyákra és a babákra fókuszál. Az apa-gyermek játékkal foglalkozó tanulmányok gyakran kisebbek vagy mellékes tanulmányként készülnek.
- Kapcsolódó: Nem baj, ha apa máshogy játszik a gyerekkel
Az új áttekintés 78 tanulmány adatait használta fel, melyeket 1977 és 2017 között készítettek, a többségük Európában vagy Észak-Amerikában készült. A kutatók elemezték az apák és a gyerekeik közös játékának gyakoriságát, jellegét, és a gyermek fejlődésével való esetleges kapcsolatát.
Általánosságban azt tapasztalták, hogy az apák többsége minden nap játszik a gyermekével. Az apa-gyermek játék azonban még a legkisebb gyerekek esetében is inkább aktív jellegű. Ez a babák esetében azt jelenti, hogy felveszik őket, vagy finoman segítik a végtagjaik felemelését, míg a kisgyerekeknél az apukák tipikusan a heves, akár vadabb játékokat választják, például a kergetős játékokat.
Szinte az összes felhasznált tanulmányban következetes összefüggés mutatkozott az apa-gyermek játék és a gyerekeknél az érzéseik kontrollálására irányuló képességeik között a későbbiekben. Azoknál a gyerekeknél, akiknek részük volt a minőségi játékidőben az apjukkal, ritkábban mutatkozott hiperaktivitás, vagy érzelmi és viselkedésbeli problémák. Úgy tűnik, hogy ők jobban kordában tudják tartani az agressziójukat, és kevésbé hajlamosak nézeteltérésbe keveredni más gyerekekkel az iskolában.
Ennek az lehet az oka, hogy az apák által preferált aktív játék különösen alkalmas ezeknek a készségeknek a fejlesztésére.
“Az aktív játék szórakoztató, izgalmas helyzeteket teremt, melyekben a gyermekeknek gyakorolniuk kell az önszabályozást” – mondta el Ramchandani. “Ez egy biztonságos környezet, ahol a gyerekek gyakorolhatják, hogyan reagáljanak. Ha rosszul reagálnak, előfordulhat, hogy leszidják őket, de ez nem a világ vége – és legközelebb talán eszükbe jut, hogy viselkedjenek máshogy.”
- Kapcsolódó: Ezért fontos, hogy apa is játsszon a gyerekkel!
A tanulmány arra is talált néhány bizonyítékot, hogy az apa-gyermek játék mennyisége fokozatosan növekszik a korai gyermekkorban, majd 6-12 éves kor körül csökken. Ez lehet akár azért is, mert az aktív játék különösen fontos a fiatalabb gyerekek számára abban, hogy megküzdjenek a kihívásokkal, amelyekkel akkor szembesülnek, amikor elkezdik felfedezni az otthonukon kívüli világot, különösen az iskolát.
Az apa-gyermek játék előnyei ellenére a szerzők kihangsúlyozták, hogy azok a gyerekek sem kerülnek hátrányos helyzetbe, akik az édesanyjukkal élnek. “Az egyik dolog, amire a kutatásunk rámutat, hogy tegyünk elérhetővé a gyerekek számára változatos játéktípusokat, és természetesen az anyák is játszhatnak aktív játékokat a kisgyerekekkel”- tette hozzá Ramchandani. “A gyerekek valószínűleg akkor profitálnak a legtöbbet, ha különböző játéklehetőségekben és interakciókban van részük.”