A ruházati cég tulajdonosa Instagramon tette közzé felháborodását, amiért a fiúk ruhája nem elég fiús néhány szivárvány miatt, szerinte ez lerombolja a férfiasságot. A videót sokan tovább osztották, a legtöbb komment kinevette a felvetést és arra buzdította a posztolót, hogy ne vegye meg, ha nem tetszik neki és lépjen túl a problémán.
A nemsemleges kisgyerek ruhák forgalmazásának valójában történelmi előzménye van. Az igazság az, hogy a gyerekruházatban akkor tűnt fel a nemi megkülönböztetés, amikor a gyártók rájöttek arra, hogy ezzel nagyobb hasznuk lehet: a különböző nemű testvérek így nem tudták egymás után hordani a ruhákat, ezért a szülők kénytelen voltak újat vásárolni.
Csak fehérben
Ezt megelőzően a gyerekek olyan ruhákat viseltek, hogy csupán azok alapján senki meg nem mondta volna, lányok vagy fiúk. A ruhák akkor még praktikus célokat szolgáltak: fehérek voltak, mert az olcsóbb volt, mint a festett anyag, könnyen ki lehetett fehéríteni, ha a gyerekek összepiszkolták. Nem csináltak nagy ügyet belőle, hiszen a gyerekek gyorsan nőnek, kevés ideig hordják ugyanazt a ruhadarabot. A gyerekruhák tehát praktikus célokat szolgáltak, fel sem merült, hogy a kislányok nőies a kisfiúk pedig férfias ruhákba járjanak. A 19. században nem öltöztették a gyerekeket kis nőknek és kis férfiaknak, mert ezt erkölcsileg helytelennek tartották, egyszerűen babák voltak.. Évszázadokon át a kisgyerekek fehérbe jártak és maximum a ruhák részletei vagy díszítései tértek el nemi alapon.
Lányoknak kék, fiúknak rózsaszín
A nemek közötti semleges öltözködés az 1900-as években változott meg, a fiúknak szánt fehér ruhák kezdtek kimenni a divatból, és 1920 körül teljesen el is tűntek a mindennapi öltözködésből még a legkisebbeknél is. Ekkor lett a lányok színe a kék és a fiúké a rózsaszín, ami valószínűleg Angliából terjedt el. Hogy miért éppen a rózsaszín lett a fiúk színe, az nem teljesen tisztázott, de valószínűleg azért, mert fontossá vált a férfiasak megjelenítése, a férfiak a hadseregben pedig piros (vörös) egyenruhát viseltek.
A huszadik század elejére kialakult a fiúknak-rózsaszín, lányoknak-kék ruha párosítás. Természetesen ideológiát is gyártottak hozzá, a rózsaszín erőteljes, ezért férfias, a kék finom, légies, ezért nőies. Ráadásul már egészen kicsiknél is igény mutatkozott arra, hogy egyértelműen megjelenjen a nemi megkülönböztetés, ezért fehér ruhát már a csecsemőkre sem adtak.
Lányoknak rózsaszín, fiúknak kék. Vagy bármilyen szín
Valamikor 1920 és 1940 között a színek felcserélődtek, ennek oka sem tisztázott, ekkor állt be a máig kitartó párosítás: fiúknak kék, lányoknak rózsaszínű ruha dukál. Ez a merevség a 60-as években a nőmozgalmak megjelenésével némileg lazult, elérkezve a mába pedig minden egyszerre érvényes: vannak szülők akik ragaszkodnak a fiús-lányos hagyományos színválasztáshoz, mások a nemsemleges színeket, az uniszex mintákat/színeket, dizájnt választják. A gyerekeket egy bizonyos életkorig persze mindez egyáltalán nem érdekli. Ettől még üzeneteket közvetítenek a felnőttek a ruhaválasztásaikkal és ha megvizsgáljuk, hogy ezek az üzenetek hogyan változtak az idők során, akkor rájövünk arra, hogy amit elsőre természetesnek veszünk, az talán még sem az.
forrás: huffpost.com
Kapcsolódó cikkek
