Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) saját vizsgálati eredményeire építve, a legújabb, nemzetközi szakirodalmi adatokat is figyelembe véve készítette el a táplálkozástudomány mai állásának megfelelő táplálkozás-egészségügyi ajánlását. (Erről nemrég írtunk Te tudsz 131 forintból egész napra főzni? című cikkünkben. Az ajánlás augusztusi bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatait most fórumon vitatták meg a közétkeztetésben részt vevő szakemberek.
Ahhoz, hogy az ajánlásból később jogszabály legyen, hosszabb idő kell, de már most lehetőség van a felkészülésre, illetve arra, hogy szükség szerint pontosítsuk az ajánlást– emelte ki a Közétkezetési Fórumon dr. Paller Judit megbízott országos tisztifőorvos.
Indokolttá tette a mai eszmecserét az is, hogy az elmúlt évek gyermekélelmezésével kapcsolatban több helyre érkeztek szülői panaszok, az élelmezési szakemberek pedig az új ajánlás részleteiről érdeklődtek – jelezte dr. Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos.
– A közétkeztetés sajnos jelenleg táplálkozási kockázatot jelent – hangsúlyozta dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató főorvosa. A gyermekkori elhízás egyre nagyobb probléma, és ha ez a tendencia folytatódik, akkor a gyerekeink rövidebb ideig fognak élni, mint mi – hívta fel a figyelmet a főigazgató főorvos. Példaként említette, hogy a 2009-es óvodai közétkeztetési felmérés során egyetlen olyan intézmény sem volt, amelynek étrendje egyszerre felelt volna meg a csökkentett sóbeviteli ajánlásoknak, a megfelelően magas kalciumtartalomnak és az alacsonyabb zsírtartalomról szóló elvárásoknak. Pedig az étkezés betegségmegelőző hatását kutatások tanúsítják: gyerekeknél például a megfelelő étkezés javítja az iskolai teljesítményt, és mérhetően csökkenti a betegség miatti hiányzások számát. Már napi 5 adag zöldség, gyümölcs fogyasztásával évente 2,7 millió halálesetet lehetne megelőzni az európai régióban, ám a tapasztalatok szerint hazánkban a közétkeztetés nem biztosítja az ennek megfelelő mennyiséget.
Az egészségesebb étkezés az idősebb korosztályban is mérhetően javítaná az egészégi állapotot, mint azt az OÉTI vizsgálati eredménye mutatja. Ha a sóbevitelt hazánkban a jelenlegi napi 12–17 grammról 10 gramm alá lehetne szorítani, akkor a 40–65 évesek között több mint 11 000 agyvérzést, szívinfarktust lehetne megelőzni.
A változás elkerülhetetlen
A hozzászólók kifejtették, hogy nem lesz könnyű az élelmezésvezetők feladata, mert egyszerre kell megfelelni az ajánlásnak, a szülők igényeinek és a gyerekek ízlésének, ám abban egyetértettek, hogy a váltás szükséges és elkerülhetetlen.
Felvetődött, hogy az eddiginél többe kerülne az új étrend, ám egy felszólaló a saját tapasztalatai alapján azt állította, hogy a magas cukortartalmú, finomított lisztből készített élelmiszerek, illetve a cukrozott tejtermékek, édességek arányának csökkenésével szabadulhat fel annyi forrás, amelyből több zöldséget és gyümölcsöt, illetve teljes kiőrlésű gabonafélét, halat lehet biztosítani. Költségcsökkentő tényező lehet az is, ha a konyhák helyi termelőktől vásárolják az alapanyagokat.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által szervezett Közétkeztetési Fórum zárásakor megfogalmazódott az igény, hogy az élelmezési szakemberek segítsék egymást mintaétrendek megosztásával.
Forrás: ANTSZ
Kapcsolódó cikkek
