Előfordul, hogy a laktáz enzim
1. veleszületetten hiányzik (extrém ritka!)
2. valamely életkorban “kikapcsol” az ezt kódoló gén (felnőttkorban is bekövetkezhet)
3. Más alapbetegség kísérőjeként ideiglenesen nem működik (addig, amíg a kiváltó alapbetegséget nem kezelik).
Ha a laktáz enzim nem bontja le a laktózt, akkor a laktóz egy az egyben eljut a vastagbélbe, ahol az ott lakó baktériumok epekedve várják hogy megehessék “őt”. Ha ez megtörténik, sok sok gáz szabadul fel (ezért a puffadás, hasfájás), illetve vizes hasmenés is kísérheti a jelenséget.
Babáknál ennek a következménye lehet fejlődési zavar, kiszáradás, a baba nehezen alszik, szoptatási nehézségek léphetnek fel. Fontos, hogy a szoptatást semmi esetre se hagyjuk abba laktózintolerancia miatt! Konzultáljunk laktációs szaktanácsadóval, ha a kezelőorvos laktózintoleranciát diagnosztizál babánknál!
Laktózintorelancia és hozzátáplálás
Amikor a baba már tejtermékeket, 1 éves kor után már tejet is fogyaszt, előfordulhat, hogy ez puffadást, hasmenést idéz elő. Általában ezt inkább a tehéntej okozza, hiszen a tejtermékekben, sajtokban a laktóz már “hatástalanítódik”. Ezért van az, hogy laktózintoleráns betegek sokszor probléma nélkül fogyasztják az érett sajtokat, míg a tejtől komoly tüneteik vannak.Ki kell egyénileg tapasztalni, hogy mekkora mennyiség okoz tüneteket. Ez tényleg nagyon egyéni, betegfüggő.
Mit tegyek, ha a babámnál laktózintoleranciára gyanakszom?
1. Vidd el gyermekorvoshoz.
2. Írj pár (3-4) napos tüneti naplót: mit-mikor-mennyit evett/ivott a gyermek (szoptatás is beleszámít), és ehhez képest milyen tünete volt, az meddig tartott (fotó is segíthet)
3. Újra vidd el gyermekorvoshoz, mutasd meg a naplót
4. Az orvos kivizsgálja a gyermeket bizonyos diagnosztikai módszerekkel (pl. széklet pH mérés, H2 kilégzési teszt nagyobbacskáknál, genetikai teszt szájnyálkahártya mintából, stb.). Azt is vizsgálja, hogy esetleg nem más betegség okozza-e a laktózintoleranciát (cöliákia, allergia, másodlagos hasmenéses állapot utáni átmeneti hiány, amely idővel gyógyul, stb.)
Ha a gyermek valóban laktózintoleranciával küzd, dietetikus segítségével összeállítható a személyre szabott, laktózmentes étrend.Ez az étrend nem annyira bonyolult, többféle készítmény (pl. laktáz cseppek, tabletták) áll a betegek rendelkezésére, melyet étkezéstől függően bizonyos mennyiségben kell elfogyasztani, így a beteg tünetmentessé tehető.
Mi az, ami nem szükséges?
- IgG alapú tesztek, biorezonancia, hajdiagnosztika: bizonyítékokkal nem kellően alátámasztott módszerek, melyek nem diagnosztikus értékűek
- Szoptatós anya laktózmentes táplálkozása: az anyatej tartalmaz laktózt, függetlenül az édesanya táplálkozásától
- Tejfehérjementes diéta: az intolerancia nem egyenlő az tejfehérje allergiával!
- Gyógyszerekben, készítményekben jelenlévő laktóztól való félelem: ez a minimális mennyiség általában a laktózintoleráns betegeknél sem okoz panaszt.
- Önhatalmú diéta: ha nem kérsz segítséget szakembertől, nagy eséllyel a diéta nem lesz pontos, és nem fogja az összes tápanyagot megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmazni.
Összességében, ha a babádnál, gyermekednél bármilyen furcsa tünetet tapasztalsz (pl. laktózintoleranciára hajazó hasmenés, puffadás, stb.), konzultálj gyermekorvosoddal. Nagy segítség lehet a kivizsgálás során a tüneti napló.Kapcsolódó cikkeink:
- 4 jel, ami laktózérzékenységre utalhat a gyereknél
- Laktózintolerancia tünetei, kezelése gyerekeknél
- Laktózintolerancia: genetikán is múlik
- Hozzátáplálási táblázat
Kapcsolódó cikkek
