„Távolra látóknak születünk, a babák sokkal tisztábban látják a messzebb lévő dolgokat, mint a közelieket. Ahogy nőnek a gyerekek, a szemük alkalmazkodik a vizuális környezet érzékeléséhez és a genetikai jelzésekhez, hogy tökéletes legyen a látásuk” – mondta a Live Science-nek Neema Ghorbani Mojarrad, az angliai Bradfordi Egyetem docense, optometrista.
Ha sokszor közelre fókuszálunk, a szemnek azok az izmai, amelyek a lencse formáját alakítják, összehúzódnak, hogy gömbszerűbb legyen a formája, hogy így vetítsen éles képet a retinára. Ha ezeket az izmokat túl sokat használjuk, meghosszabbodnak és elvékonyodnak, és nem tudják visszaállítani a szemlencsét a nyugalmi, laposabb állapotába. A képernyőket jellemzően közelről nézzük, így ez elősegítheti, hogy rövidlátás alakuljon ki.
A túlzott képernyőnézés azért veszélyesebb a gyerekek esetében, mert az ő szemük még alakulóban van. Egy a Lancet-ban megjelent 2021-es kutatás, amely 3000 ezer tanulmányt elemzett rámutatott, hogy a fiatalok rövidlátása és a képernyő előtt töltött idő közötti szoros kapcsolat van. Szintén erre a következtetésre jutottak egy 2022- es tanulmány is, amely a Covid-19 járványban a tanulási okokból is a képernyők elé kényszerült gyerekek látását vizsgálta. A rövidlátás kialakulásához hozzájárul, hogy a gyerekek kevés időt töltenek a szabadban, így kevesebbet fókuszálnak távolabbra.
Becslések szerint 2030-ra a világon az emberek harmada lehet rövidlátó. A WHO az öt éven aluli gyerekek számára napi egy óra képernyőnézést javasol, egy éven aluliaknak pedig semennyit. Mojarrad szerint a rövidlátás egyre fiatalabb korban jelenik meg a gyerekeknél. Ha a fejlődés során a látás már így alakul ki véglegesen, az rosszabb állapotot jelent, mintha később alakult volna ki a rövidlátás.
forrás: Népszava.hu
Kapcsolódó cikkek
