Kisgyerek

Autizmussal élni

Az autizmusról az Esőember című film bemutatása után vett tudomást a világ. Pedig az autisták közül kevesen hasonlítanak Raymond Babbitre. Nagyon sokfélék, és közben olyanok, mint mi.
2011. November 24.

Olyan különös ez a gyerek! Közömbös az iránt, amiért a többség lelkesedik, hidegen hagyják a korosztályát jellemző hobbik, ugyanakkor elsöprő lelkesedéssel merül el saját fura kedvtelésében. Sehogy sem érti, hogy miért kell udvariasnak lenni olyasvalakivel is, akit nem kedvel, miért nem mondhatunk ki mindig mindent úgy, ahogy azt érezzük. Ez a különös, magának való gyerek akkor is tanácstalanul áll, mikor családtagjai azt mondják, hogy ő is kimutathatná az irántuk érzett szeretetét. Egyszerűen nem érti, mit is kívánnak tőle. Egy szó mint száz, nem könnyű vele, holott bizonyos dolgokban nagyon tehetséges is lehet – írja Tony Attwood Különös gyerekek című könyvében. Nem könnyű vele, hiszen nem értjük, és sokan nem is szeretnék őt megérteni. Az autisták elzárt világába nehéz bepillantani, de be lehet, csak fel kell szerelkezni némi érdeklődéssel és empátiával. Igen, empátiával. Akibe szorult valamennyi, soha nem ejtene ki a száján ilyesmit becsmérlően: hülye autista. Még négyszemközt sem. Még viccből sem. Az autizmust senki sem választja, mint ahogy a kerekes széket sem. És nem, egyáltalán nem vicces!

Nem betegség

Magyarországon jelenleg mintegy 100 000 diagnosztizált autista él.

Bár már évek óta ismert ez az állapot, és egyre többen kapják meg a diagnózist, mégis azt látni, hogy a kutatás jelenleg inkább a kezelésben jár előrébb, mint annak felderítésében, hogy vajon mi idézi elő.

– Szándékosan mondjuk így, hogy állapot, mert számomra nem betegség – mondja Rita, az autizmussalelni.blog.hu szerzője. – Hogy sokan miért gondolják mégis annak? Az autizmus diagnosztizálásában az egészségügyi szakemberek a Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvére (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, azaz DSM-IV-TR) támaszkodnak. Ez az autizmus diagnosztizálásának alapkönyve, amelyet az Amerikai Pszichiátriai Társaság fejlesztett és dolgozott ki, ezt használják számtalan országban, hogy kategorizálják, felismerjék a leggyakoribb mentális zavarokat. Tehát a besorolást, hogy ki tartozik a spektrumba, ez a kézikönyv adja. Az a spektrum nagyon széles. (A pontos megnevezést is így használják, autizmus spektrumzavar.) Nagyon sok különbség van autista és autista között, és sajnálatos módon vannak, akiknél értelmi vagy testi fogyatékosság is társul az autizmushoz. Ezért esetleg nem, vagy csak korlátozottan beszélnek, vagy korlátozottan uralják a testüket. De azt gondolom, hogy az autizmus önmagában semmiképp nem tekinthető betegségnek.

Miért pont ő?

– Az okokat nézve többféle megközelítéssel lehet találkozni – folytatja Rita. – A legelfogadottabb nézet, hogy genetikai eltérés, mutáció, öröklődés áll a háttérben. Sok vihart kavart, amikor oltóanyagok mellékhatásával hozták összefüggésbe, és olvastam nemrég olyan cikket is, mely szerint ha túl sok idegsejt van az agyban, az is autizmushoz vezet. „Az agy felépítésében alapvetően fontos, hogy az idegsejtek a megfelelő számban képződjenek. Ha a kelleténél több neuron van, annak negatív következménye lesz az agyi huzalozásra vagy szerveződésre” – írják. Viszont a legritkább esetben találkozom azzal a felvetéssel, hogy befolyásolná az, ami az anyával és a magzattal történt a várandósság ideje alatt és a szülés során. Autizmussal élni

Pedig a közelmúltban jellemző szülészeti beavatkozások (császármetszés, szülés megindítás, epidurális érzéstelenítés) növekedésével arányban egyre gyakrabban fordul elő a gyerekek körében az autizmus, a figyelemzavaros rendellenesség, a tanulási zavarok és más hasonló problémák is. Marsden Wagner is ír erről:Egy, a kaliforniai törvényhozás által megrendelt 2002-es, Kaliforniában készített felmérés azt mutatta ki, hogy alig több mint egy évtized alatt a súlyos autizmusban szenvedő gyerekek száma megháromszorozódott.

Magyarországon a 2004/2005-ös tanévben a közoktatásban lévő autista gyermekek, tanulók száma 794 volt, ez a szám viszont a 2009/2010-es tanévre 1800 fölé emelkedett.

Vannak, akik azt mondják, nincs több autista gyermek, csak a diagnosztizálás jár előrébb, de vajon tényleg így van?

Ha szeretnél többet tudni az autizmusról, figyeld a babaszoba.hu cikkeit! Most ezt a könyvet ajánljuk: Tony Attwood: Különös gyerekek