Feketelistára kerül a műmálnaszörp, a barna, foszforsavval dúsított cukros víz és még sok más egészségkárosító élelmiszer.
A népegészségügyi termékdíj legfontosabb üzenete, hogy a hazai lakosságot az egészséges táplálkozás felé terelje, csökkentse az egészségtelennek tekinthető élelmiszerek fogyasztását, amelyek bizonyítottan felelősek számos súlyos betegség kialakulásáért.
Mindezek alapján a cukros üdítőitalok – melyek fogyasztása a lakosság széles körét érinti, és szoros összefüggésben állnak egyes, a lakosság jelentős részét érintő betegségekkel – a kiemelten egészségtelen élelmiszerek sorába tartoznak. Cukros üdítőitalnak tekintünk minden olyan italt, melyet szénsavval dúsítottak, és hozzáadott cukrot tartalmaz. A cukros üdítőitalok egészségkárosító hatása tudományosan bizonyított tény, növeli az elhízás, a II-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Fogyasztásuk jelentős energiatartalmuk ellenére nem csillapítja az éhséget, így többletenergiaként jelentkezik.
A cukor hatása
A cukros üdítő elfogyasztása során a finomított cukortartalom miatt növekszik a szérum trigliceridszintje, a vérnyomás, csökken a HDL-C-szint, a magas glikémiás terhelés pedig inzulinrezisztenciát eredményez. Egy középiskolások körében végzett vizsgálat szerint minden további adag cukros üdítő elfogyasztásával 60 százalékkal nő az elhízás valószínűsége. A cukros üdítők rontják az ízlelés képességét is. Különösen gyerekeknél volt kimutatható, hogy akik víz helyett rendszeresen cukros üdítőt fogyasztanak, az egészséges, kevésbé édes élelmiszereket (pl. zöldség, gyümölcs) nem találják ízletesnek, így nem is esznek belőlük szívesen.
Minél több, annál károsabb
Az elfogyasztott cukros üdítőital mennyiségének növelésével fokozódik az egészségkárosító hatás. Egy 88 520 nő részvételével készített, évtizedek óta zajló követéses vizsgálatról számol be a Nurses’ Health Study. A tanulmány szerint azoknál a nőknél, akik egy adagot fogyasztottak naponta, 23 százalékkal, akik viszont kettőt vagy annál többet, azoknál 35 százalékkal nőtt a koszorúsér-betegségek kockázata azokhoz a nőkhöz képest, akik havonta vagy annál ritkábban fogyasztottak cukros üdítőt. Az OÉTI vizsgálatai szerint (Táplálkozási és tápláltsági állapotvizsgálat budapesti iskolás tanulók körében 2005/2006, Iskolai menzakörkép 2008, Országos helyzetkép az óvodai közétkeztetésről 2009, Országos táplálkozás- és tápláltsági állapotvizsgálat, OTÁP 2009, Childhood Obesity Surveillance WHO/COSI 2010) a 18 év feletti, cukros-szénsavas üdítőt fogyasztók átlagos napi fogyasztása 2,9 dl, a 18–34 éves korosztály a legnagyobb fogyasztó, itt a nők átlagos napi fogyasztása 2,4 dl, míg a férfiaké 5 dl (kb. 220 kcal), a napi energiabevitel 7 százaléka. A vizsgált általános iskolás gyermekek háromnegyede naponta többször vagy naponta fogyaszt ilyen terméket, melynek mennyisége a 14 éves korra már eléri a napi fél litert. Az iskolai büfék 75 százaléka árusít szénsavas cukrozott üdítőitalt, több mint fele kólát. Az iskolák egyharmadában van olyan italautomata, melyből egész nap dől az egészségtelen lé.
A legjobb ital: a víz
A cukros üdítők nem alapvető élelmiszerek, könnyen helyettesítők diétás változattal, illetve vízzel. Semmiféle kockázattal nem jár, ha kimaradnak az étrendből, ellenkezőleg: bizonyítottan csökkenti az elhízás, a II-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az úgynevezett HFSS élelmiszerek (High Fat, Sugar, Salt), melyeknek magas a zsír-, cukor- és sótartalmuk, nagy az energiasűrűségük, értékes tápanyagot ugyanakkor alig tartalmaznak, a táplálkozási piramis csúcsán helyezkednek el, azaz ajánlatos minél kevesebbet fogyasztani belőlük. Ezek az egészségtelen élelmiszerek bizonyítottan növelik az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, egyes daganatos betegségek előfordulását.
Népegészségügyi szempontból felbecsülhetetlen haszonnal jár, ha bármilyen módon sikerül egészségesebbé tenni az élelmiszerkínálatot (szakmai kifejezéssel: reformulácó): a helyes táplálkozással csökkenthető ugyanis a betegségek előfordulása, és nő az állampolgárok minőségi életéveinek száma.
Forrás: ÁNTSZ OTH Kommunikációs Főosztály
Kapcsolódó cikkek
