Most első alkalommal a Kaliforniai Egyetem davisi kampuszának Elme- és Agyközpontjának (Center for Mind and Brain) kutatói megfigyelték, hogyan aktiválódnak bizonyos agyterületek, amikor a kétéves gyerekek az újonnan tanult szavakra emlékeznek. Az erről készült tanulmány a Current Biology című folyóiratban jelent meg.
“Most már használhatjuk az alvást arra, hogy megvizsgáljuk az új szavak tanulásának alapvető mechanizmusait” – idézi Simona Ghettit, az egyetem Elme- és Agyközpontjának és a Kaliforniai Egyetem Davis Pszichológiai Tanszékének professzora a medicalxpress.com.
Ghetti szerint a kisgyerekek memóriája hatalmas fejlődésen megy keresztül 2-3 éves korukban, azonban kihívást jelenthet esetükben ennek a vizsgálata. A kisgyerekek számára ugyanis nagyon félelmetes lehet a vizsgálathoz használt MRI-készülék, amit túl sötétnek és a hangosnak találhatnak a gyermekek. A kutató csapata azonban egy korábbi vizsgálat során úgy találta, hogy ha a gyerekek elaludtak az MRI-szkennerben, amikor az még nem működött, akkor el tudták végezhetik a vizsgálatot, és láthatták az agyi aktivitást a gyermekek által korábban hallott dalok hatására.
- Kapcsolódó: A szókincs fejlődése
Az új tanulmányuk során azt vizsgálták, hogy a kisgyermekek hogyan memorizálják a szavakat, hogyan őrzik meg az emlékeket az új szavakról.
Ghetti és Elliott Johnson, aki végzős hallgató, kitaláltak szavakkal neveztek el számos tárgyat és bábot. Ezek közül a kétéves gyerekeknek először két tárgyat és két bábot mutattak meg, majd néhány perc múlva tesztelték, hogyan emlékeznek ezek neveire.
Egy héttel később ismét letesztelték, hogy a gyerekek emlékeznek-e a tárgyak és a bábok neveire. Nem sokkal a második tesztet követően a kisgyerekek egy MRI-szkennerben aludtak, a kutatók pedig lejátszották nekik a korábban megtanult elnevezéseket és más szavakat is.
Amikor azokat a szavakat játszották le az alvó gyerekeknek, amiket korábban megtanultak, a kutatók a hippokampusz és a halántéklebeny elülső mediális régiójának aktivitását észlelték. Ez az aktivitás összefüggést mutatott azzal, hogy milyen jól emlékeztek egy héttel korábban, amikor megtanulták a szavakat.
“Ez azt sugallja, hogy a hippokampusz különösen fontos a szavak memorizálásának alapjaihoz” – fogalmazott Ghetti. Johnson hozzátette, hogy ez nagyon hasonlít ahhoz, amit idősebb gyerekeknél és felnőtteknél is megfigyeltek a hippokampuszról, a tanulással és a legutóbbi emlékek felidézésével kapcsolatban.
- Kapcsolódó: Így változik a gyerekek szókincse
Bár a kisgyerekek gyorsan memorizálják az új szavakat, sok emléküket el is veszítik. Amikor emléket hozunk létre, az magába foglalja a kontextust, hogy hol, mikor, és mi történt. De ha csak megtanuljuk egy tárgy nevét, nem kell emlékeznünk a szövegkörnyezetre ahhoz, hogy újra használhassuk az adott szót.
Az még nem világos, hogy a gyerekek hogyan emlékeznek bizonyos dolgokra, például a nevekre, míg más emlékeket viszont elveszítenek. Ghetti azt feltételezi, hogy az egymást átfedő tanulási tapasztalatok zavarhatják egymást, és kiiktathatják a szükségtelen részleteket. A jövőbeni kutatások azokra a memóriafolyamatokra összpontosítanak majd, amelyek ezeket a változásokat támogatják.
Kapcsolódó cikkek
