A területi egyenlőtlenség is óriási probléma: 3200 településből csak 600-ban van bölcsőde.
“Amikor néhány éve besétáltam a bölcsődébe beíratni a kislányomat, az igazgató mosolyogva fogadott, és az volt az első kérdése, mikor születik? Mondtam, hogy itt áll mellettem. A teljes döbbenet után elővettek egy A4-es papírt, a lista végére felírták a nevét, és elköszöntek, hogy majd értesítenek? – nyilatkozta Dániel a hvg.hu-nak. Az ő története egyáltalán nem egyedi.
Bár a kormány milliárdokat költött bölcsődei férőhelyek létesítésére, a területi egyenlőtlenségek miatt sok olyan település van az országban, ahol szinte lehetetlen férőhelyet találni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hvg.hu-nak megküldött adatai szerint 2010-ben 32 ezer bölcsődei férőhely volt az országban, ez a szám jelenleg 50 ezer, három év múlva pedig a tervek szerint 70 ezerre lesz.
Hiába létesült sok új bölcsőde például Zalában vagy Veszprém megyében, a területi aránytalanság problémája nem szűnt meg. Különösen nehéz a helyzet a fővárosban és Pest megyében. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Klubrádiónak azt mondta, ennek fő oka, hogy ezeken a helyeken sok a munkahely, így több fiatal költözik a környékre, akiknek érthetően több a gyerekük is. A fővárosban és környékén ezért már a terhesség alatt feliratkoznak a szülők a várólistákra, hogy legyen később helyük.
Szűcs Viktória korábbi tájékoztatása szerint Magyarországon jelenleg a gyermekek 17 százaléka számára tud bölcsődei ellátást nyújtani az állam. Ugyanez a szám az Európai Unióban 29 százalék.
A szakember a Klubrádióban elmondta, 2010-ben emeltek a csoportlétszámokon, 2017-ben pedig a családi napköziket családi bölcsődékké nevezték át, így 11 ezer férőhely úgy létesült, hogy ahhoz nem kellett építkezni. Az elmúlt 9-10 évben a valódi – azaz építéssel együtt járó – bővítés 9500 új férőhelyet eredményezett.
Ma Magyarországon 3200 településből csak 600 helyen van bölcsőde. Ez természetesen negatív hatással van a gyerekekre, de leginkább az anyákra, sőt a gazdaságra is: több kutatás is bebizonyította már, hogy a bölcsődei ellátás nemcsak ahhoz elengedhetetlen, hogy az anya visszamenjen dolgozni, hanem ahhoz is, hogy egyáltalán újabb gyermeket vállaljon.
Augusztusban jelentette be a kormány, hogy havonta akár 40 ezer forintos támogatást kaphatnak a munkába visszatérő szülők, ha a 20 hetesnél idősebb gyermeküket napközben családi vagy munkahelyi bölcsődében helyezik el. Azok kaphatnak juttatást, akiknek a lakóhelyén nincs bölcsődei ellátás, vagy nincs elég férőhely.
Persze nem lenne elég bölcsődéket építeni, oda szakemberek is kellenének, de a bölcsődei nevelői állások után nem kapkodnak a fiatalok, ami nem is csoda, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy pályakezdő diplomás csecsemő- és kisgyermeknevelő 152 ezer forintot visz haza. Folyamatos az elvándorlás, sokan a versenyszférában keresnek inkább munkát.
Az Emmi a hvg.hu kérdésére azt válaszolta: olyannyira megbecsülik a bölcsődei dolgozókat, hogy “aki heti 40 órát dolgozik, és felsőfokú végzettséggel rendelkezik, átlagosan háromszor annyit keres, mint 2010-ben, míg a középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők bére átlagosan a duplájára nőtt”.
A minisztérium szerint az sem igaz, hogy senkit nem vonz a pálya, “évről évre fokozatosan nő a hallgatók és a sikeresen vizsgázók száma?. Kérdés persze, hogy közülük hányan maradnak a pályán és hányan mennek inkább külföldre, ahol akár 2000 eurót is meg lehet keresni ugyanebben a munkakörben.
Kapcsolódó cikkeink:
- Több pénz kell bölcsődei férőhelyekre
- Több mint 9 milliárd jut bölcsődékre Pest megyében
- Lassan teltház van a magánbölcsődékben is
Forrás: HVG.hu
Kapcsolódó cikkek
