A Covid-19 kapcsán szinte naponta újabb és újabb kutatási eredmények látnak napvilágot, ezért érthető módon az ápolásra vonatkozó szakmai irányelvek is még csak most körvonalazódnak. Általánosságban elmondható, hogy a covidos gyermekek ápolásakor azokat az alapvető szabályokat kell követni, mint más légúti fertőzéses betegségeknél.
Fokozottan figyelni kell a folyadékbevitelre!
Mivel a láznál a folyadékvesztés fokozott, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy elegendő folyadékot fogyasszon a gyerek. Ha még szopik a kicsi, tegyük gyakrabban mellre, ha már az anyatejes táplálás után vagyunk, biztosítsuk számára vízzel, esetleg levessel, teával a folyadékot.
A legfontosabb kérdés: mennyi folyadékra van szüksége a gyerekeknek?
Étellel és folyadékkal összesen, napi szinten…
- egy 2-3 éves gyereknek 1,3 litert,
- 4-8 évesnek 1,6 litert,
- 9-13 évesnek körülbelül 2 litert kell bevinni a szervezetbe.
Ne erőltessük az evést!
Semmiképp se ragaszkodjunk görcsösen ahhoz, hogy a gyerek elfogyassza a megszokott mennyiségű ételt! Az étvágytalanság megszokott velejárója a betegségnek. A szervezet ilyenkor minden energiáját a vírussal szembeni harcra fordítja. Legyünk türelmesek! A legjobb, ha ilyenkor könnyen emészthető ételeket kap, és lehetőleg kerüljük a zsíros, cukros, fűszeres ételeket, tejtermékeket.
Rutinszerű láz- és fájdalomcsillapításra nincs szükség, ha koronás a gyerek
A lázcsillapító a gyógyulást nem segíti! Ha a gyerek közérzete jó, abban az esetben nem kell automatikusan “lenyomni” a lázat, hisz a magas testhőmérséklet segíti az immunrendszer munkáját. Amennyiben szenved a gyerek, fájdalmai vannak, rossz a közérzete, úgy érdemes a korának megfelelő készítményt alkalmazni.
Többféle hatóanyagú gyógyszert nem szabad egyszerre beadni – hívja fel a figyelmet a lázcsillapító használatával kapcsolatos egyik potenciális veszélyre dr. Kollák Zita főorvos. De a hatóanyag szerinti váltogatásra sincs szükség automatikusan, ha egy fajta lázcsillapító sikeresen enyhíti a fájdalmat és a lázat.
Még a koronavírus-járvány elején felröppent egy hír, miszerint az ibuprofén hatóanyag nem használható koronavírus-fertőzés esetén. Ezt azonban cáfolták a szakemberek. Kijelenthető: nincs egy hatóanyag kapcsán sem kontraindikáció – hangsúlyozza Kollák Zita doktornő. Tehát minden láz- és fájdalomcsillapító alkalmazható a covidos gyermek tüneteinek enyhítésére.
Lázcsillapításnál fontos irányelv az is, hogy mikor fázik a beteg (a hőemelkedési fázisban), akkor takarjuk be, ahogy igényli, ám mikor magasabbra szökik a láz, ne bebugyoláljuk be túlzottan, hogy a test le tudja adni a hőt.
Adjunk-e több D-vitamint a covidos gyermeknek?
Először a megelőzésről kell szót ejtenünk, mielőtt rákanyarodunk a betegség alatti vitaminpótlásra. Egyre szélesebb körben ismert tény, hogy a fényhiányos hónapokban – novembertől március végéig – a felnőtteknél és a gyermekeknél egyaránt gondoskodni kell a D-vitaminpótlásról. (1 éves korig egész évben szükség van a D-vitamin adására!) Ha keveset tartózkodik napon a gyerek, nyáron is szükségessé válik az extra vitaminbevitel.
Rosszabb a helyzet, mint gondolnád
Hogy mennyire komoly méreteket ölt a D-vitamin-hiány a gyerekek körében, arra egy 2013-ban végzett, hazai, reprezentatív felmérés is rávilágít. A Tűzoltó Utcai Gyermekklinikán végzett kutatás eredményei tanulságosak: az 1-3 éves gyerekek legalább 40%-a D-vitaminhiányos, 15%-uknál a hiány már kritikus szintű.
Lássuk, mennyi D-vitamin kell a gyerekeknek:
- 1 éves korig: 400-1000 NE, maximum napi limit: 1000 NE
- 1-től 18 éves korig: 600-1000 NE, maximum napi limit: 2000 NE
Koronavírus-fertőzés esetén emelhetünk a napi dózison a napi limit határig. Tehát ha például eddig 1000 NE-t kapott 6 éves gyermekünk, akkor felemelhetjük a napi mennyiséget 2000 NE-re, ám fontos, hogy legfeljebb 1-2 hétig adjuk a növelt adagot – figyelmeztet Kollák Zita doktornő.
Koronavírus-fertőzés esetén adjunk több C-vitamint gyermekünknek?
Általánosságban elmondható, hogy a C-vitamin-hiány rontja az immunműködést, tehát a megelőzésben és a gyógyulásban is fontos szerepet kap. Igaz, a C-vitamin vízben oldódó vitamin, és 4 óra múlva a felesleg kiürül a szervezetből, ám mégsem szabad túlzásba vinni a C-vitamin-bevitelt – int a szakember. Túl sok C-vitamin-bevitelnél megugrik a vizelettel való kalciumürítés, ami gyakori vizelési ingert is okozhat, káros hatást gyakorolhat az egészségre. További ellenérv, hogy a szükséges szint felett nincs értelme több C-vitamint bevinni a szervezetbe, mivel nem nő a mennyiséggel egyenes arányosan az immunerősítő hatás. (A megfelelő mennyiségig kb. 75%-os a felszívódás.)
A jobb hatás érdekében adhatjuk két adagban is – reggel és este – a C-vitamint a gyereknek.
Gyermekek esetében az ajánlott napi C-vitamin-mennyiség:
- 0-4 hónapos csecsemők: 50 mg
- 4-12 hónapos baba: 55 mg
- 1-4 éves kisgyerek: 60 mg
- 4-7 éves gyermek: 70 mg
- 7-10 éves gyerek: 80 mg
- 10-13 éves gyerek: 90 mg
- 13-15 éves gyerek: 100 mg
A cink is segíthet a covidos gyermeknek a gyógyulásban
A légúti fertőzések megelőzésében az egyik legfontosabb nyomelem a cink – gátolja a különféle vírusok, köztük a koronavírus szaporodását, fehérjeszintézisét – magyarázza dr. Kollák Zita. Készült olyan vizsgálat, amely szerint a cink segített enyhíteni a koronavírus-fertőzés tüneteit, illetve csökkentette a COVID-19-cel összefüggő alsó légúti károsodások kockázatát.
Lássuk, milyen mennyiségben van szüksége a gyerekeknek cinkre.
Cinkszükséglet gyermekkorban:
- 0-6 hónapos baba: 2 mg
- 6-12 hónapos baba: 3 mg
- 1-3 éves kisgyerek: 3 mg
- 4-8 éves gyermek: 5 mg
- 9-13 éves gyerek: 8 mg
- 14 évesnél idősebb fiúk: 11 mg
- 14-18 éves lányok: 9 mg
Adjunk multivitamint a gyereknek COVID-19-fertőzés esetén?
Nagyon fontos elmondani, hogy változatos étkezés mellett nincs szüksége multivitaminra a gyermeknek, a táplálékkiegészítők nem helyettesítik a kielégítő táplálkozást. A friss zöldségek, gyümölcsök, húsok, gabonák, hüvelyesek sokkal többet érnek bármilyen készítménynél!
Ha nem tudjuk étellel a megfelelő mennyiségű vitaminhoz, ásványi anyaghoz juttatni a gyereket, akkor egy-egy multivitamin-kúra jó lehet, azonban oda kell figyelni a táplálékkiegészítők összehangolására. Azaz ha a megfelelő mennyiség már benne van a multivitaminban, ne adjunk extra adagot az adott vitaminból, nyomelemből a gyereknek. A túlvitaminozottság sem egészséges! – figyelmeztet a doktornő.
Egyes multivitaminok már 1 éves kortól adhatók, előtte kizárólag táplálékkal biztosíthatjuk a megfelelő vitaminbevitelt – a hozzátáplálási irányelvek figyelembevételével gondoskodhatunk az immunrendszer munkáját segítő nyomelemek, ásványi anyagok vitaminok megfelelő szintjéről.
Mi kerüljön az asztalra, ha cinkről, C-vitaminról van szó? Magas a cinktartalma a húsoknak (csirke, marha), magoknak, hüvelyeseknek, sok C-vitamin van többek között a narancsban, citromban, paradicsomban.
Nem igaz, hogy a gyerekekre nem veszélyes a koronavírus
Habár a gyerekeknél a COVID-fertőzés legtöbbször nem okoz súlyos tüneteket, a fertőzés (tünetes, tünetmentes) lezajlása után 3-5 héttel megjelenhet az úgynevezett sokszervi gyulladás (PIMS – Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome). A koronavírus-járvány első két hullámában még ritkábban fordult elő, ám a harmadik hullámban egyre gyakrabban bukkannak fel sokszervi gyulladásos esetek.
Milyen tünetekkel jelentkezhet a sokszervi gyulladás a gyerekeknél?
- tartósan magas láz
- bőrkiütések (a végtagokon, a törzsön és a pelenka alatti területen)
- kötőhártya-gyulladás (váladékozás nélkül)
- nyaki nyirokcsomó-duzzanat
- gyengeség (babáknál aluszékonyság)
- terhelésre szokatlan fáradtság
- hányás
- hasmenés
- erős hasi fájdalom
- vörös, cserepes ajkak
- málnanyelv, epernyelv
- a tenyerek és talpak duzzanata
- izom-, végtagfájdalom
Ha a láz mellett a fentiek közül legalább 2 tünet megvan, akkor azonnal keressük fel gyermekünkkel a körzetes, sürgősségi belgyógyászati ambulanciát. (Budapesten a kinevezett hivatalos COVID-ellátó gyermekek számára a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet.) A sokszervi gyulladásos gyerekeknél szervi eltérések tapasztalhatók – gyakran szívizomgyulladás, az erek gyulladása. A betegség jól kezelhető immunglobulin terápiával, de fontos, hogy időben forduljunk orvoshoz.
A cikk elkészítésében közreműködött dr. Kollák Zita, a Bethesda Gyermekkórház főorvosa.
Kapcsolódó cikkek
