Elmesélhetjük neki mit látunk odakint: milyen autókat ismerünk fel, mit csinálnak az emberek, hova mehetnek, sietnek-e vagy lassan mennek, mit viselnek, stb. Komplett kis történeteket, meséket szőhetünk a látottak köré. Azért figyeljünk arra is, hogy a gyermeket mindez mennyire zaklatja föl: ő a szobában kénytelen lenni, míg odakint izgalmas dolgok történnek.
Ha természetközelben vagy egy park szomszédságában lakunk, akkor megfigyelhetjük a fák hajladozását a szélben. Erősítsünk ablakunk elé szélforgót, kis textilsárkányt. Gyúrjunk hótörpét ablakpárkányunkra, kisgyerekünk mindennap örömmel üdvözli majd, és beszélget vele. Állítsunk fel madáretetőt, a függöny mögé bújva közelről is megfigyelhetjük a cinkéket. Ne feledkezzünk el a feltöltésről se!
Olvasással, zenehallgatással, mondókázással, esetleg közös zenéléssel (xilofon, gitár, furulya) szórakoztató és tartalmas lehet a szobafogság időszaka.
Szappanos szivaccsal maszatoljuk homályosra az ablaktáblát, és rajzolgassunk egyszerű ábrákat, török basát, mondjunk hozzá mondókát. A kisgyerek is élvezettel maszatol majd, a ceruzafogás még korai, ám tenyérrel, ujjal már szívesen “alkot”. Ablakmosó eszközzel könnyen megtisztíthatjuk az üveget. Lemosható üvegfestékkel kedves figurákat varázsolhatunk a gyerekszoba ablakára.
A szobafogság általában betegség miatt következik be, ebben az esetben a gyermek egészségi állapotának és hangulatának megfelelő játékot találjunk ki. Ne erőltesse túl magát, elsősorban ilyenkor a pihenésé és a békés együttlété a főszerep. Az időjárás viszontagságai ritkán kényszerítenek be a lakásba: csak igazán szélsőséges esetekben indokolt, hogy a levegő és a mozgás helyett a szobát válasszuk.
Kapcsolódó cikkeink:
– Így játsszunk a kisgyerekekkel
Forrás: Kismama magazin