Kisgyerek

Családon belül öröklődik a krónikus fájdalom?

Öröklődhet apáról fiúra a krónikus fájdalom fokozott kockázata? A PAIN című szaklapban megjelent beszámoló szerint ehhez számos tényező, köztük a genetika, a korai fejlődésre gyakorolt hatások, a szociális tanulás és egyebek is hozzájárulhatnak.
2016. Július 13.

Amanda L. Stone, a Vanderbilt Egyetem munkatársa és Anna C. Wilson, az Oregoni Egészségügyi és Természettudományi Egyetem kutatója a krónikus fájdalom átvitelének fogalmi modelljét mutatták be a lehetséges mechanizmusokkal és mérséklő tényezőkkel együtt.

„Egy ilyen keret azt hangsúlyozza, hogy a krónikus fájdalom alapvetően családon belül és generációk között öröklődik, ami új utakat nyit a családközpontú intervenciós és prevenciós modellek kidolgozásában, amelyek a kockázatnak kitett gyermekeket is bevonják” – mondták a kutatók.

Annak tudatában, hogy a krónikus fájdalomtól szenvedő szülők gyermekei a krónikus fájdalom kialakulásának fokozott kockázatának vannak kitéve, valamint hogy a kedvezőtlen mentális és fizikai egészségügyi kimenetelek összefüggésben állnak a krónikus fájdalommal, Dr. Stone és Dr. Wilson egy „integratív fogalmi modellt” dolgoztak ki e kockázat lehetséges magyarázatainak felderítésére.

A kutatók öt valószínű mechanizmust azonosítottak, amelyek magyarázhatják a krónikus betegségek kockázatának átviteli kockázatát szülőről gyermekre:

  • Genetika. A krónikus fájdalomtól szenvedő szülők gyermekei a fájdalom szenzoros és pszichológiai összetevőire is fokozott genetikai kockázatának is ki lehetnek téve. A kutatások azt mutatják, hogy a genetikai tényezők felnőttekben a krónikus fájdalom kockázatának mintegy feléért felelősek.
  • Korai neurobiológiai fejlődés. Az, hogy valakinek krónikus fájdalomtól szenvedő szülője van, befolyásolhatja az idegrendszer jellemzőit és működését a korai fejlődés kritikus szakaszaiban. Egy csecsemő fejlődését például a terhesség alatt és után is befolyásolhatja az édesanya stressz szintje vagy egészségügyi magatartásai.
  • Fájdalom-specifikus szociális tanulás. A gyermekek „rosszul alkalmazott fájdalom viselkedéseket” tanulhatnak szüleiktől, akik úgy viselkedhetnek, amivel megerősíthetik ezeket a magatartásokat. A fájdalommal kapcsolatos túlzó reakció és aggodalom lehet az egyik kulcstényező.
  • Általános szülői viselkedés és egészségügyi szokások. Például a megengedő szülői viselkedés vagy a következetlenség és a melegség hiánya is befolyásolhatja a krónikus fájdalom kockázatát. A kockázat alakulásában ezen kívül a szülők fizikai aktivitási szintje és más egészségügyi szokásai is szerepet játszhatnak.
  • A stresszes környezet behatása. A krónikus fájdalommal kapcsolatos stresszes körülmények között történő nevelkedés, például a pénzügyi nehézségek vagy a szülők képtelensége a napi teendők ellátására, szintén kedvezőtlenül hathat a kockázat mértékére.
  • A modell néhány „mérséklő tényezőt” is megállapított, amelyek megmagyarázhatják, mikor és milyen körülmények között lehetnek a gyermekek kitéve a krónikus fájdalom kialakulásának legnagyobb kockázatának. Ezek közé tartozik például a másik szülő krónikus fájdalma, a szülő fájdalmának időzítése, lefolyása és helye, valamint a gyermek tulajdonságai, beleértve a temperamentumát is.

    Kapcsolódó cikkeink:

  • Alma és fája
  • A gének rejtélyes üzenete
  • Örökségünk árnyékában
  • Forrás: Medipress