Dicsérd meg, ha ügyeskedik!
Az igyekezetet is, ne csak az eredményt!
Nagyszerű, ha megdicséred, miután felküzdötte magára a cipőjét, vagy egyedül felment a lépcsőn a másodikra, de még jobb, ha már a tevékenység közben értékeled az igyekezetét.Ennek sokkal nagyobb hatása van a jövőre nézve is: lelkesebben vág neki a nagyobb kihívást jelentő feladatoknak is, mert tudja, díjazzák buzgalmát az eredménytől függetlenül is. Ezzel megerősíted önbizalmát arra az esetre is, ha éppen nem sikerült valami tökéletesen.
A nagy tettet, ne a kis hőst!
Jól sikerült rajzról vagy ügyes rúgásról van szó? Ha igen, pontosan tudja a gyerkőc, mit értékelünk. A “Kis Picasso!” és a “Kész Ronaldo!” felkiáltások egyelőre érthetetlenek számára, később pedig a túlzó értékelés felfújja önbecsülését, és közösségbe kerülve nagyot csalódhat.
Minden szuper?
Ha mindenre rámondod, előbb-utóbb értékét veszti! Ne csodálkozz, ha állandóan újabb firkát dug az orrod alá, vagy a vendégek előtt produkálja magát. Valamivel csak ki kell vívnia, hogy valóban odafigyelj rá. Pontosan fogalmazd meg, mit tartasz nagyra, és azt is mindig a helyzethez illő szavakkal: de jó, hogy nem vizezted le magad kézmosásnál, nem kell átöltöznünk!
Jótett helyébe jó tulajdonságot!
Ha odaadta a vödrét a homokozóban, akár mert éppen jó hangulatban volt, megelőlegezve a kívánatos jó tulajdonságot, dicsérd meg, milyen kedves és jószívű kisgyerek. Ezzel pontosan megfogalmazod a szeretetreméltó tulajdonságokat, sőt már olyannak is tekinted a gyereked. A jóslat beválik, a gyerkőc azzá válik.Ezeket is olvasd el: