Milyen panaszokat okozhat a jódhiány?
Szervezetünk napi jódszükséglete Magyarországi viszonyok között
Jódhiányos területek
A kilencvenes években újra napirendre került a téma, ismét országos felméréseket végeztek a jódhelyzetről. Az iskolás gyermekeknél ultrahangos vizsgálattal állapították meg a pajzsmirigy méretét, és ezt az adatot a vizelettel ürített jód mérésével egészítették ki. Az elfogyasztott jód ugyanis keringési rendszerünkbe kerül, a pajzsmirigy innen vonja ki a működéséhez szükséges mennyiséget, a bevitt jód kilencven százaléka pedig a vizelet útján kiürül. Ha a jódürítés nem halad meg egy bizonyos határértéket, elégtelen a jódbevitel. Az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársai az ivóvíz természetes jódtartalmát is feltérképezték, majd az Egészségügyi Világszervezet által javasolt értékhatároknak megfelelően készült el az értékelés. Eredményét a mellékelt jódtérképen láthatják. E két vizsgálat alapján világossá vált, hogy vannak olyan területek, ahol nagyobb a golyvagyakoriság, s egyúttal a jódürítés sem megfelelő. A jódhiány következtében megnagyobbodik a pajzsmirigy. Ugyanakkor az is tény, hogy a golyva nem mindig jódhiány következménye, az esetek egy részében örökletes tényezők és úgynevezett autoimmun betegségek állnak a háttérben. Az 1994 és 1997 között végzett felmérés eredményeként a Merck Kft. és a Magyarországi Jód Alapítvány támogatásával jódpótlásban részesültek azok a tanulók, akiknél elégtelennek bizonyult a jódürítés. Ez az esetek harminckét százalékában bizonyult eredményesnek.
Jódpótlás
A jódellátottság elégtelensége miatt ritkán újszülötteknél is talál az orvos golyvát. Ez többnyire a születés után nem sokkal minden kisbabánál elvégzett hypothyreózis (veleszületett csökkent pajzsmirigyműködés) szűrése során derül ki. A vérmintából ugyanis megállapítják az újszülött pajzsmirigyhormon-szintjét. Ha ez alacsonyabb a kelleténél, értesítik a szülőket, és további vizsgálatokat végeznek. Néha jódhiány okozza az alacsony hormonszintet, a jódhiány ugyanis csökkent pajzsmirigyműködés formájában is megjelenhet – az esetek zömében azonban a jódhiánnyal nem összefüggő anyagcsere-betegségről van szó. Nemrégiben öt településen összesen száz újszülöttnél végeztek vizelet alapján jódürítési vizsgálatot. Az eredmények azokon a területeken voltak jobbak, amelyeket folyamatosan elláttak jódozott sóval.
A jódhiány-megelőzési program részeként az Egészségügyi Világszervezet, az UNICEF és a Nemzetközi Jódbizottság (ICCIDD) közös kiadványt jelentetett meg 1996-ban, amely javaslatot tesz a különböző életkorokban ajánlott napi jódbevitelre. Javaslatuk szerint közelebb vinne a célhoz, ha a forgalomba kerülő háztartási konyhasó legalább kilencven százaléka jódozott lenne. A környező országok közül Ausztriában és Lengyelországban megszüntették a jódozatlan só forgalmazását. A szakemberek álláspontja egységes abban, hogy nálunk is szükség lenne a központilag szervezett jódpótlásra, ez azonban pillanatnyilag nincs megoldva, mivel a Magyarországon jelenleg kapható sónak csupán tizenhat százaléka jódozott. Így a fogyasztón múlik, melyik készítményt vásárolja, mi kerül a család asztalára. Az üzletekben tehát nézzünk körül alaposan: válasszuk ki azokat a márkákat, melyeknek csomagolásán feltüntette a gyártó, hogy jódozott készítményről van szó. (Vigyázat, a tengeri só önmagában nem tartalmaz elegendő jódot!) Még ezek után is érdemes tovább válogatni, kosarunkba végül a legmagasabb jódtartalmú sót tegyük. (Jelenleg 15-30 mg/kg jódtartalmú sók kaphatók). Jódozott só használatával észrevétlenül megoldható e fontos nyomelem pótlása. Ugyanakkor ügyelnünk kell az egészséges táplálkozásra is. A húsfélék, különösen a tengeri hal és a szardínia különösen sok jódot tartalmaz, ezért törekedjünk arra, hogy ezek az ételféleségek minél gyakrabban szerepeljenek a család étlapján. Az anyatej jódtartalmát is jelentősen befolyásolja az anya megfelelő jódbevitele, így a szoptatott csecsemőnek ezen az úton tudjuk biztosítani a szükséges mennyiséget.
Milyen panaszokat okozhat a jódhiány?
A jód a pajzsmirigyhormon nélkülözhetetlen alkotóeleme. Hiánya elégtelen pajzsmirigyhormon-képződéshez, úgynevezett jódhiány-betegségek kialakulásához vezet:
– a pajzsmirigy fokozatosan megnagyobbodik, golyva alakulhat ki
– hanyatlik a szellemi teljesítmény
– lassul vagy elmarad a növekedés
– halláskárosodás
– fertőzések iránti fogékonyság különösen magzati és újszülött korban
– az anyagcsere-folyamatok lassúbbodása miatt hízás, szív- és érrendszeri betegségek szaporodása
– fáradékonyság, gyengeség
– a terhesség korai és késői szakában nagyobb a vetélés veszélye
– gyakoribb a születés körüli halálozás
Szervezetünk napi jódszükséglete Magyarországi viszonyok között
0-6 hónapos korban: 35 mikrogramm
6-12 hónapos korban: 40-80 mikrogramm
1-6 éves korban: 80-120 mikrogramm
7-12 éves korban: 150 mikrogramm
felnőtteknél: 100-200 mikrogramm
Várandósság és szoptatás idején: 200-250 mikrogramm
Összehasonlításként: A jódtérképről leolvashatjuk, hogy Magyarország területének nagy részén 50 mikrogramm/liter alatt van az ivóvíz jodidtartalma. A jódozott só kilogrammonként 15-30 milligramm jodátot tartalmaz. A gyógyszertárban kapható jódtabletták 50-100 mikrogramm jodidból készülnek, a Jodaqua elnevezésű természetes gyógyvíz 88 mikrogrammot tartalmaz milliliterenként. A terhesség alatt javasolt vitaminkészítmények és egyéb multivitamin-tabletták általában 150 mikrogramm jodidot tartalmaznak. Ezekkel a készítményekkel is biztosíthatjuk az élettani szempontból kívánatos jódbevitelt. Az adagolást beszéljük meg a háziorvossal.
Az OKI honlapján további érdekes információkat találhatunk a magyarországi jódhelyzetről: www.joboki.hu/nekap
Szaktanácsadó: Dr. Muzsnai Ágota endokrinológus főorvos, Budai Gyermekkórház
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
