Ahogy nemrégiben mi is beszámoltunk róla, drasztikusan megemelkedett az elmúlt években a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedők száma Magyarországon. Jelenleg 60 ezer beteget tartanak számon, a betegség egyre fiatalabb korban alakul ki. Ma minden ötödik beteg gyerek korban van, sőt már csecsemőket is kezelnek kórházakban – írta meg a Semmelweis Egyetem közleményében.
A gyulladásos bélbetegségeket jelenleg a gyógyíthatatlan krónikus betegségek között tarják számon, így az, hogy egyre korábbi életkorban lépnek fel, számos kihívást jelentenek az orvostudomány és az egyén számára is.
A kutatók szerint a problémát a fejlett társadalmak egészségtelen életmódja okozza, például a stressz, a gyorséttermi ételek és a kevesés rostot tartalmazó táplálkozás. A gyulladásos bélbetegségek közé soroljuk a hasmenéssel és alhasi fájdalmakkal járó Crohn-betegséget vagy a gyulladásos vastagbélbetegséget. Ezeket a bélflóra, szaknyelven a bélmikrobiom összetételének megváltozása okozhatja.
Egyebek mellett ezt mondta Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermek-gasztroenterológusa a Medipredict konferenciáján úgy fogalmazott, hogy gyerekeknél 2-3 éves korig még tápszeres diétával kezelhető az IBD, viszont egy kutatás azt állapította meg, hogy a probiotikumoknak nincs jelentős hatása a gyerekek mikrobiomjának egészségére, írja a Qubit.
Ezért olyan fontos az anyatej
A mikrobiom összetételét befolyásolja a születés módja, ugyanis a gyermek a szülőcsatornán keresztül találkozik először a mikrobiom jótékony hatásával, de ez császármetszés esetén elmarad. A kevesebb rostot tartalmazó nyugati diéta a rövid szénláncú zsírsavak szintjének csökkenését okozza, amelyek alapesetben a bél védelmét erősítik, és emellett szisztémás hatással van az agyra, a tüdőre, a májra vagy a zsírszövetekre. Az újszülöttek esetében azért is fontos az anyatej, mert olyan baktériumok forrása, amelyek megakadályozzák a kórokozók megtapadását, és elősegítik a hasznos mikrobák bélben való megtelepedését. Cseh szerint az anyatejből származó baktériumtörzsek potenciális probiotikumnak, a benne lévő oligoszacharidok pedig prebiotikumnak tekinthetők.
A mikrobiom összetétele egy gyerekek 2-3 éves korára állandósul, tehát a betegség kialakulásában meghatározó lehet az élet első évei. Gyerekeknél IBD esetén 50-80 százalékban sikeresen alkalmazzák a tápszeres diétát: 6-8 hétig csak tápszert ehetnek, és utána vissza tud állni a mikrobiomjuk a megfelelő működésre. Ez felnőtteknél már nem kivitelezhető.
A betegség kialakulásában szerepet játszik még a csecsemőkorban beadott antibiotikum, az anya dohányzása, az anyatejes táplálás hiánya, valamint a családban előforduló IBD. Negatív hatással lehetnek
- az Omega-6 zsírsavak;
- az állati fehérjék és szénhidrátok;
- az édesítőszerekben található vagy sütemények adalékaként adott E466;
- és a poliszorbát 80.
Csökkenthetik viszont a kockázatot
- az Omega-3 zsírsavak;
- a zöldség- és gyümölcsből származó rostok;
- a magas D-vitamin, valamint cink-bevitel;
- az anyatejes táplálás.
(Qubit.hu)
Kapcsolódó cikkek
