Nehéz egységes képet alkotni arról, milyen is a családok otthoni étkezése. Ilyen is, olyan is! Mind több szülő fektet hangsúlyt az egészséges ételek készítésére. Sokan gondosan megválogatják, milyen alapanyagokat használjanak, igyekeznek minél kevésbé feldolgozott formában hozzájutni a zöldséghez, gyümölcshöz. Néha mintha túlzásokba is esnénk: az evés mindennapjaink egyik leghangsúlyosabb témája lett, a csecsemőt, kisgyereket nevelő szülők legtöbb kérdése az ételek bevezetésének sorrendjére vonatkozik.
Ugyanakkor itt a másik véglet is: sokan nőttek fel úgy, hogy egyáltalán nem tanultak meg főzni, főleg azért, mert otthon sem sűrűn láttak ilyesmit. Vagy ha láttak is, úgy alakult, hogy nem volt igazán szükség erre az időigényes, és eleinte sok keserves csalódást tartogató műveletre. Hatalmasra nőtt a kész, félkész ételek választéka a hipermarketekben, így – igaz, drágábban – mégis sikerül valami ehetőt, bár nem túlságosan egészségeset varázsolni az asztalra. Rengeteg élelmiszer hirdeti magát egészségesnek, fitnesznek, wellnessnek (jelentős részük alacsony kalóriatartalmával, mesterséges édesítőszerrel, hozzáadott vitaminnal vívja ki ezt az elnevezést), ám többségük megtéveszti a gyanútlan vásárlót: ízfokozót, aromát, színezéket, tartósítószert, a gabonapelyhek pedig rengeteg cukrot tartalmaznak. Aki ezekhez az ízekhez vagy a gyorséttermek egyhangú kínálatához szokik hozzá, az ehetetlennek találja a párolt borsót, íztelennek az egyszerű, natúr zabpelyhet, a salátafőzelék nevének hallatán undor rázza, a nyers répa és holmi salátalevelek rágcsálását pedig átengedi a nyusziknak.
A végeredmény elég egyszerű: az egészségesen élő, étkező családokban felnövő gyerekek maguk is szívesen fogyasztanak egészséges ételeket, míg aki nem ezt látja maga körül, nem is követheti a jó példát. Lássuk, hogyan folytatódik az étkezés akkor, ha a gyerek már házon kívül is eszik!
Együtt evés a bölcsiben
Egy Budapest környéki város bölcsődéjének vezetője úgy tapasztalja, hogy a kicsik többsége nincs közös családi étkezésekhez szokva. Az ételek zöme újdonság számukra: meglepő, de otthon alig kapnak főzeléket, zöldséget, s csak lassanként, fokozatosan barátkoznak meg az újdonságokkal. Legkönnyebben azok szokják meg a bölcsi egészséges és változatos ételkínálatát, akik korán, tehát már egyéves koruk után kezdenek az intézménybe járni. A nagyobbaknál arra is volt példa, hogy egy kislány sem otthon, sem a bölcsiben nem volt hajlandó sült krumplin kívül egyebet enni. Hónapokba telt, amíg szépen, fokozatosan megszerette a főzelékeket, s ennek az volt az ára, hogy eleinte a bölcsiben is megkapta a maga sült krumpliját, és mellé mindig egy pici, de azért egyre több kóstolót a főzelékből. Aki otthon csak az egyforma ízű és állagú üveges bébiételeket kapja, nehezen fogadja el a bölcsődei ennivalókat. Sokan a bölcsődében ülnek először másokkal, kortársaikkal, a gondozónővel és – a beszoktatási időben – a szülővel együtt terített asztalnál. Talán a közös étkezés varázsának köszönhető, hogy így olyasmit is megesznek, amit otthon soha. Előfordul ugyanis, hogy odahaza senkitől sem látnak ilyet. A bölcsődevezető tapasztalja, hogy otthon sok kisgyerek állandó nassoláshoz van szokva, és folyamatosan szörpöt iszogat cumisüvegéből, ez pedig erős és korai fogromláshoz vezet. Némelyik anyuka reggel áttanulmányozza a kifüggesztett étlapot, majd megjegyzi: na, ezt a főzeléket nem szeretem, azt hiszem, nem sokat ennék belőle! Nem csoda, ha a kicsi ezek után tényleg csak turkál, s nem eszik. A bölcsőde vezetője szerint az is fontos, ahogy kínálják az ételt, hiszen étvágygerjesztő, ha jól mutat a tányéron, jól illenek egymáshoz a színek. A bölcsődék naponta és gyerekenként a helyi önkormányzat által megállapított 300-400 forint közötti összegből gazdálkodnak. Ha nem is könnyen, de ebből is biztosítani tudják a változatos, egészséges, az előírásoknak megfelelő étrendet..
Ezen múlik!
A bölcsiben mindent helyben, frissen készítenek. Ezért sok múlik a szakács és az élelmezésvezető szakmai tudásán, ötletességén.
Ismerik a gyerekeket, akiknek főznek, figyelembe tudják venni kisebb egyéni kívánságaikat vagy az egyszerűbben kivitelezhető, például tejmentes diétát is. Tudják, ki az, aki már meg tudja rágni, és ki az, akinek még pépesíteni kell.
Észreveszik azonnal, ha ízlik valami a kicsiknek, s ez hozzásegíti a jó szakácsot ahhoz, hogy egyre finomabbakat készítsen.
A gyerekek annyit ehetnek, amennyit akarnak. Ha nem kívánják az ételt, senki sem erőlteti.
Ötlet
Ebben a bölcsiben időről időre remek hangulatú ételkóstolókra hívják meg a szülőket. Megismerkedhetnek szinte a teljes kínálattal, többféle szendvicskrémet, sokféle főzeléket próbálhatnak ki. Meglepetten állapítják meg, milyen finom a céklafőzelék, s hogy milyen változatos ízű, étvágygerjesztő krémekkel lehet megkenni a kenyeret. Az élelmezésvezető és a szakács szívesen megosztja az érdeklődőkkel a recepteket is. Valami hasonlót a budapesti, III. kerületi Szérűskert utcai bölcsőde játszócsoportjában is kipróbálhatnak a szülők és kisgyerekeik. Itt a közös játéknak a közös étkezés is része.
Hasonló kezdeményezés Nagykanizsán
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
