A rossz idő beköszöntével hamarosan itt az influenza-szezon is. Minden évben nagy vitákat vált ki, hogy érdemes-e beoltatni magunkat és gyermekeinket, az ellenzők azonban gyakran tovább mennek és a kötelező védőoltások jogosságát is megkérdőjelezik.
A babaszoba.hu olvasóit is megkérdeztük a Facebookon az oltások kérdéséről és sok, eltérő véleményt kaptunk tőletek. A többség amellett foglalt állást, hogy a kötelező oltásokat be kell adatni, emellett a rota elleni gyakori még, de annál többet inkább nem.
” A kötelezőeket kapták meg, illetve a vírusos agyhártyagyulladás ellenit, valamint a rotát. Bárányhimlővel úgy vagyok, hogy én is elkaptam, meg mindenki a családban és pár nap alatt gond nélkül lezajlott, nem hinném, hogy szükség lenne egy oltásra ellene. Nekem nincs bajom az oltásokkal, de ebben is, mint minden másban, az arany középutat követem” – írja egy anyuka.
Volt, aki viszont csak a törvényi kötelezettség miatt adatta be és csak a kötelezőeket. “Én oltásellenes vagyok, viszont a kötelezőket beadattuk, igaz jóval később, mert nem veszik fel oviba különben. Nem a legyengített vírusokkal van bajom, hanem a tartósításukra használt higannyal, ami köztudott idegölő hatású, nem véletlenül van ennyi autista és egyéb idegi eredetű beteg gyerek” – írja egyik olvasónk. Egy másik édesanya is ezzel az állásponttal értett egyet: ” A 15 évesem ugyanazokat az oltásokat kapta, amiket a 11 évesem. A 11 évesem jól beszélő autista kisfiú, a hanyatlás fényképekkel bizonyítható a 15 hónapos oltás után. Mint akit lelöktek a lejtőn. Akut higanymérgezése van a mai napig. Bár folyamatosan fejlődik, de azért mégiscsak ott van az a fránya diagnózis… Értem én, hogy nem az oltástól. De hatalmas károkat okoz a higany, és a többi tartósítószer. A legkisebbem most volt 1 éves, szóval oltári módon be vagyunk tojva. Mindjárt itt az MMR oltás. De kötelező, és már megjártam 1x az oltási tanácsadót a középsőnél. Nem tanácsolnak, hanem köteleznek. Beadatod és kész. Vagy bíróság, pénzbüntetés, és legrosszabb esetben felfüggesztett.”
Ezzel szemben vannak, akik kifejezetten oltáspártiak. ” Nem csak a saját, de más gyermekét is veszélyeztetik egy fertőző betegség újabb fellángolásával” – érvel egy olvasó a Facebookon. Másikuk még keményebben fogalmaz: “Szerintem akik rémhírekkel ijesztgetik a szülőket, és az oltások ellen uszítanak, igen veszélyes emberek. Sok naiv szülőt megrémít, ha azt olvassa, hogy árt a gyerekének ezekkel. Gondoljunk csak bele, hogy mi lenne, ha ez a szemlélet tömegessé válna, és a szülők nem oltatnák a gyermekeiket! Újra elterjednének a járványok, sok kisgyermek halálát okozva. Tényleg ezt akarja bárki is?!?”
Ellenérvek
A WHO egyik kutatása szerint míg a fejlődő országokban az oltóanyag hiánya jelent problémát, a fejlett országokban az esetek 55 százalékában a szülő döntése miatt nem adják be a vakcinát. Az oltást ellenző szervezetek és szülők szerint az oltóanyagok valójában mérgek, vagy olyan legyengített vírusok, amelyek árthatnak a szervezetnek – például sokan hozzák fel, hogy egyes vakcinákban higany van. Ez azonban így nem igaz: a thiomersallal tartósított oltóanyagokban a higanytartalom nagyon alacsony és nincs semmilyen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy egészségkárosodást okozna.
A másik gyakori ellenérv, hogy súlyos, maradandó károsodást, betegséget okoz az oltás. Éveken át tartotta magát az a tévhit, hogy a kanyaró elleni oltástól autizmust lehet kapni; ezt azóta már kutatások cáfolták.Vannak olyan, főleg interneten terjedő írások is, amelyek szerint az oltások csak a gyógyszercégek lobbijának köszönhető, egyébként felesleges dolgok. Sőt, egyesek “tudni vélik”, hogy az oltásokkal valójában mikrochipeket ültetnek a gyerekekbe.
Érvek és tények
Ezzel szemben járványügyi szakemberek szerint csak a magas átoltottsági aránynak köszönhető az, hogy sok, régen tömeges halált okozó betegséget már szinte elfelejtettünk. A gyermekkori oltások azért kötelezőek, mert így védik meg a közösséget a járványoktól. Ha nagyobb lesz az oltást megtagadók száma, járvány is könnyebben kialakulhat, mint azt az elmúlt években láthattuk a kanyaró vagy a szamárköhögés esetében.
Ráadásul Magyarországon, ahol összesen 11 oltás (ezekből van, amelyik egyszerre több betegség ellen is vég) beadása kötelező a gyerekeknek, kifejezetten hatékonyan működik a rendszer.
Jó példa erre, hogy tavaly Európa több országában is kanyarójárvány ütötte fel a fejét – nagyrészt azokban az országokban, ahol a szülők dönthettek úgy, hogy nem adatják be a gyereknek a vakcinát. Ukrajnában, Németországban és Romániában összesen több tucat ember halt meg a betegség miatt. Ezzel szemben Magyarországon, mint Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi hivatal járványügyi főosztályvezetője a HáziPatika.com-nak kifejtette, életkorhoz kötött, kötelező oltási rend van érvényben, ennek köszönhetően körülbelül 99 százalékos az oltottsági arány.
Az oltáskritikusok gyakorta említik azt is, hogy az oltások szövődményei nagyobb veszélyt jelentenek, mint maguk a betegségek. A jelenlegi kötelező oltások után hepatitis B, kanyaró, rubeola, mumpsz esetében igen ritkán fordulhat elő enyhébb szövődmény, illetve a második HPV-védőoltás okozhat rosszullétet túlérzékenyeknél, de ez nem arányos azzal, amit az ember az oltás kihagyásával kockáztat – mondta még 2013 elején a Metropolnak Berencsi György virológus.
Az oltásokat kritizálók elfelejtik azt is, hogy míg száz éve gyerekek tömegei haltak meg olyan betegségekben (torokgyík, vagy épp gyerekbénulás), amelyekre az oltások bevezetése óta már nem is emlékszünk. Ráadásul egy már kialakult betegség kezelése mindig kellemetlenebb és költségesebb, mint a megelőzés.
A WHO becslései szerint világszerte az öt év alatti gyermekhalálok közül 1,4 millió lenne kivédhető oltásokkal évente.
Kapcsolódó cikkek
