Ez a két legnagyobb hiánybetegség a gyerekeknél

Ez a két legnagyobb hiánybetegség a gyerekeknél

A szülők többsége egyéves kor felett már kevésbé figyel a vitaminpótlásra. Ennek az a következménye, hogy 10 gyerekből hétnek D-vitamin– és vashiánya alakul ki. A közösségbe lépés megterheli a kicsik immunrendszerét, szeptember első heteiben megduplázódik a beteg gyerekek száma.

Pedig a megfelelő tápanyagbevitellel, mozgással és vitaminnal sokat tehetünk azért, hogy a közösségbe kerülés ne járjon automatikusan megbetegedéssel. Ráadásul a kisgyermekkori táplálkozás a felnőttkori egészséget is befolyásolja.

A vitaminpótlás már a magzati korban fontos, befolyásolja a kisgyermek növekedését és a felnőttkori egészségi állapotot is. A kismama táplálkozása, a dohányzás, a stressz, az elhízás és a környezeti tényezők együttesen szerepet játszanak a fejlődésben, különösen az élet első 1000 napjában.

Fontos szerepe van a szülők táplálkozásának abban, hogy az utódaik milyen egészségi állapotban lesznek. Kutatások szerint azok a fiúk, akiknek az édesapja korán dohányzott, magasabb testtömegindexszel rendelkeztek 9 éves korukra. A kismama megfelelő táplálkozása hosszútávú hatást fejt ki: megelőzheti a baba felnőttkori diabétesz, szív- és érrendszeri megbetegedések vagy az elhízás kialakulását.

Egy nemrégiben publikált kutatás azonban kimutatta, hogy 10-ből mindössze 4 kismama változtat az étrendjén, sőt a vitamin- és ásványianyag pótlásra is csak kevesen figyelnek. A magzat fejlődéséhez több kalciumra, folsavra, vasra, magnéziumra, D-vitaminra és B-vitaminokra van szükség. A vas és D-vitamin szükséglet nemcsak a terhesség alatt, hanem a baba születése után is nagyon fontos.

A közösségbe kerülés időszaka a gyerekek immunrendszerét igénybe veszi, hiszen számos idegen vírussal és baktériummal kerül kapcsolatba. Ez jól látszik abból is, hogy szeptemberben megduplázódik a beteg gyerekek száma.

“Bár a bölcsőde- és óvodakezdésre jellemző heveny betegségek általában gyors lefolyásúak, mégis mind a gyermekre, mind a szülőre nagy terhet rónak, hiszen megnehezítik a beilleszkedés folyamatát. Ráadásul a betegségek az újbóli fertőzések miatt rövid időn belül megismétlődhetnek. Fontos, hogy a szülő tudatosan készüljön erre az időszakra, és az életkornak megfelelő vitaminszükséglet fedezésével, a helyes kézmosásra való neveléssel, valamint a kiegyensúlyozott, vitamindús étrend biztosításával felkészítse a gyermek szervezetét a közösségbe lépésre” – mondta dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke a Medicalonline.hu-nak.

A gyerekek hányással, hasmenéssel, náthával, hörghuruttal fertőződnek meg leggyakrabban. Az lenne a megfelelő, ha megvárnánk a teljes gyógyulást, mielőtt visszaengedjük a gyereket a közösségbe.

A megelőzés is fontos lenne: ma Magyarországon a gyerekek leggyakrabban két hiánybetegségben érintettek, ez a vas- és a D-vitaminhiány. Pedig mindakettő óriási szerepet játszik az immunrendszer működésében. A hiány legfőbb oka, hogy a szülők fele egyéves kor után abbahagyja a D-vitamin pótlást.

“A fejlődő szervezet számára szükséges vitaminok és ásványi anyagok egy részét változatos és vitamindús étrenddel is pótolhatjuk, de fontos, hogy az élet első 1000 napjában a külső pótlásra is figyeljünk” – mondta Velkey György. A vitaminpótlás és ezzel az immunerősítés lerövidíti és enyhíti a betegségeket.