Sokak számára lehet ismerős a kép: a családod az ebédlőasztalnál ül, a gyermeked pedig hozzáérni sem hajlandó ahhoz a néhány darab zöld zöldséghez, amit a tányérjára mertél tenni. Miután sikertelenül próbáltad rávenni, hogy adjon egy esélyt a brokkolinak vagy a kelbimbónak, hirtelen hisztizni kezd – te pedig csak forgatod a szemeidet, és sóhajtasz egy nagyot, mert ez a reakció kissé túlzásnak tűnik. Végül is ez csak brokkoli, nem?
Azonban kiderült, hogy a hiszti, a könnyek valóban indokoltak lehetnek, mert néhány gyermek számára a kérés, hogy egyen egy keveset bizonyos zöld zöldségekből, olyan, mintha azt akarnánk tőlük, hogy valami olyasmit egyenek, aminek az íze a rothadó húséra emlékeztet – számolt be róla a todaysparent.com.
A Journal of Agricultural and Food Chemistry című folyóiratban közzétett új tanulmány szerint ugyanis a nyálban található bizonyos baktériumok kölcsönhatásba léphetnek a Brassica nemzetség, más néven a káposztafélék családjába tartozó zöldségekkel (köztük a brokkoli, a karfiol, a káposzta és a kelbimbó is), hogy “illataktív kén illóanyagokat” termelnek, amelyek íze undorító.
- Kapcsolódó: Ezek a legegészségesebb zöldségek
Ezt a nyál és brokkoli közti kapcsolatot már korábbi tanulmányok során is kutatták, azonban az új vizsgálat az első, amelybe gyerekeket is bevontak a tesztalanyok közé – ez az első olyan kutatás a témában, amely összehasonlítja a gyerekek eredményeit a szüleikével. A tanulmányban megállapították, hogy míg a “nyál illatanyag termelésének” mennyisége – tehát hogy a nyár mennyire reagál ezekre a zöldségekre, és hozza létre a kellemetlen ízű anyagot -, változik a különböző embereknél, azonban a szülőknél és a gyerekeknél általában hasonló mértékű.
Az pedig nem meglepő, hogy nem szeretik a brokkolit azok az emberek, akiknél sok termelődik ebből az anyagból, amit dimetil-triszulfid néven ismernek, mert ez nagy mennyiségben megtalálható a rothadó, romlott húsban. A tanulmány megállapította azt is, hogy idővel, ahogy a nyál kölcsönhatásba lép a zöldségekkel, a dimetil-triszulfid mennyisége megnövekszik, míg más, kellemesebb ízű kémiai anyagok mennyisége lecsökken. Mindez azt jelenti, hogy ha a gyermek lassabban eszi az adott zöldséget, mert nem szereti az ízét, a rossz íz csak egyre fokozódik, minél tovább rágja.
Szerencsére a hosszú távú kitettség segít megszokni az ízeket, így a magas nyál illatanyag termelési arányú felnőttek tudják fogyasztani a keresztesvirágú zöldségeket, amennyiben szeretnék. Ahhoz viszont, hogy később ők is ízlelhessék, a lehető leggyakrabban kell a gyerekeknek brokkolit és más zöldségeket fogyasztaniuk. Egy ételnek való több kitettség után – még akkor is, ha az adott ételnek nincs ennyire rossz íze a számukra -, a gyerekek hajlandóbbak lehetnek olyan ételeket fogyasztani, amitől addig óvakodtak.
Azonban ha a gyermeked azt mondja, hogy elég, hogy nem kér többet, akkor jobb hallgatni rá, és nem szabad kényszeríteni rá, hogy megegye a tányérra mert zöldséget.
Forrás: todaysparent.com
Kapcsolódó cikkek
