A víruskutató szerint 2-2,5 millió immunis ember lehet most Magyarországon, de a koronavírus megállításához globális átoltottság kell majd. Rusvai Miklós emellett beszélt a mutációk veszélyéről, a gyerekek oltásáról is az InfoRádió Aréna című műsorában.
A víruskutató elmondta, hogy ha legalább ötmillió ember eléri az immunis státuszt, attól kezdve a járvány már érezhetően csökkenni fog. Jelenleg valamivel több mint egymillió ember van oltva, de ők még nem mind immunisak, illetve ha azt vesszük, hogy közelíti már az ötszázezret a bizonyítottan fertőzöttek száma és ennél jóval magasabb a fertőzésen vélhetőleg átesettek száma, akkor számolhatunk azzal, hogy 2-2,5 millió ember a következő két hétben immunisnak tekinthető a koronavírus-betegségre.
Arra a kérdésre, hogy mitől függ, hogy valakinek mennyire erős az immunrendszere a víruskutató elmondta, hogy egyedi különbségek vannak és sokszor genetikai alapon meglévő immunitásról van szó, vagyis arról, hogy bizonyos kórokozókra bizonyos emberek kevésbé fogékonyak, mások pedig inkább. Ez a velünk született immunitás véd bennünket olyan kórokozók ellen, amelyekkel először találkozik a szervezetünk.
Rusvai Miklós azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek között mekkora lehet a betegségen már átesettek aránya elmondta, hogy kevés a statisztikai adat, de valahol 10 és 50 százalék között lehet egy-egy közösségen belül a számuk. Sok vizsgálat szerint a gyerekeknek akár elsődleges szerepük is lehet a járvány terjesztésében és fenntartásában, más kutatások pedig azt hozzák ki, hogy alárendelt vagy akár nagyon csekély szerepük van ebben – tette hozzá a víruskutató.
Az, hogy a gyerekek miért nem betegednek meg olyan arányban, mint a felnőttek a Rusvai Miklós elmondta, hogy ez azért van, mert ők egészségesebbek. “Azt már tudjuk, hogy ez a koronavírus az úgynevezett ACE2 receptorokhoz kötődik, amihez kapcsolódva a vírus a tüskefehérjéjével kapcsolatot tud létesíteni a sejttel, utána megfertőzi a sejtet, abban elszaporodik, és az egész betegség ennek a következménye. A gyerekek sejtjein ezek az ACE2 receptorok még kisebb számban vannak jelen, ez magyarázhatja azt, hogy talán kevésbé fogékonyak erre a fertőzésre. A másik pedig az, hogy a vírusnak az elsődleges támadáspontja az erek belső felületén és a szívben lévő sejtek, ezért van az, hogy elsősorban a keringési problémával küzdő emberek azok, akik áldozatul esnek a fertőzésnek. A gyerekekben sokkal rövidebb az érpályának a teljes hossza, tehát kevesebb ellenálláson kell a szívnek átpumpálnia a vért, ezért a keringési problémák a gyerekekben sokkal kevésbé alakulnak ki, a szív munkája kisebb” – magyarázta a víruskutató.
Azt is elmondta, hogy a gyerekek oltásának tesztelése elkezdődött, de kiértékelhető statisztikai adatok még nem állnak kellő mennyiségben rendelkezésre. Több vakcinával is folyik már gyerekek oltása. A klinikai kiértékelés még legalább egy hónapot igénybe fog venni.
A gyerekek számára beadható vakcina kifejlesztése semmivel nem bonyolultabb, mint a felnőtteké, arról van szó csupán, hogy a vakcinatesztelés elsődlegesen egészséges alanyokat kíván, ezért a 18-65 év közötti egészséges felnőtteken kezdik mindig a tesztelést, majd utánuk következnek a legérzékenyebb, legveszélyeztetettebb és legféltettebb csoportok, így a gyerekcsoportok is.
- Kapcsolódó: Ekkor jöhet a gyerekek vakcinája
A víruskutató elmondta, hogy jelen tudásunk szerint a vírus nem megy át a magzatba, nincs magzatkárosító hatása, ennek ellenére a terhes nők szervezetére nagyon súlyos hatással lehet a koronavírus-fertőzés a magas láz miatt. A terhes kismamák azért nem kapnak automatikusan oltást, mert nem történt meg a tesztelésük. “Izraelben oltottak kismamákat is, akár 8. hónapban lévő kismamákat is. Abban a fázisban már bebizonyosodott, hogy a terhes nők is olthatók például a Pfizerrel, és azóta nálunk is aggálymentesen használják ezeket a vakcinákat. Ugyanígy a kínaiaknál is, akik gyermeket terveznek vagy a közeljövőben terhesek lesznek, aggálymentesen oltottak abban az 50 milliós létszámban, ahol a vakcinát kipróbálták.”
Az oltások védőképességéről a víruskutató elmondta, hogy az “első tesztoltások óta körülbelül 8-10 hónap telt el, azok, akiket akkor oltottak, jórészt még most is védettek. A felső értékét még nem tudjuk. Ha júniusban kérdezi ugyanezt, lehet, hogy már azt tudom mondani, hogy egy évig védenek.”
A teljes interjú itt olvasható.
Forrás: Infostart.hu
Kapcsolódó cikkek
