“Régen egyáltalán nem volt szempont, hogy milyen hosszú egy mese, hiszen a mesét nem a gyerekeknek mesélték, hanem felnőttek mesélték egymásnak. Ezzel adták át azokat az értékeket, bölcsességeket, amelyeket a kultúrának része volt. A 19. században aztán módosult a mesélés: ekkor alakult ki a gyerekeknek szánt, sokszor okító, leegyszerűsítő mese, ekkor lett pl. az Ezópus mesék újrafelfedezése” – mondja Balázs Eszter Anna, a Central Kiadói Csoport Gyerekkönyvkiadói ágazat főszerkesztője.
A 3-5 perces világ a mai olvasó igényére született. “Azt az igényt követik a kiadók, szerzők, hogy látjuk, hogy kevés idő van olvasni, de nagyon örül mindenki annak, ha legalább ezt a napi minimumot megkapja a gyerek, ami az egészséges fejlődéséhez szükséges. Óriási az igény arra, hogy legyen meseolvasás esténként, de kiszámítható legyen a szülőnek, hogy mennyi ideig fog ez tartani.”
Természetesen a 3-5-10 perces mesék a legkisebbeknek szólnak: minél kisebb egy gyerek, annál rövidebb ideig képes koncentrálni, odafigyelni egy történetre, “régen éppen ezért születtek meg a nagyon leegyszerűsített történetek”. Ezek a rövid történetek tehát két alapvető funkciót töltenek be: egyfelől a kiszámíthatóságot, a praktikus élethelyzetekhez igazodás vágyát – és itt nem csupán az esti mesélésre gondolhatunk, hanem azokra a helyzetekre, amikor várakoznunk kell egy kisgyermekkel, például az orvosnál, a buszmegállóban, stb. -, illetve a gyerekek fejlettségi szintjéhez is igazodnak ezek a rövid történetek. “A funkcionalitást veszik alapul, de ettől ezek még kerek történetek” – hangsúlyozza Balázs Eszter Anna.
A kicsinek általában egy oldalnyi szöveget jelent egy-egy mese, és nagyon közel vannak ezek a történetek a mondókamesék világához. Nagyon lényeges, hogy ezek a rövid mesék a gyerekek felől közelítenek: azokkal a témákkal foglalkoznak, amelyek a gyereket éppen érdekli, ez pedig nem más, mint ő maga.
- Kapcsolódó: Az olvasás pozitív hatásai a gyerek fejlődésére
Mi mindent fejleszt a mese?
Mesélni sok szempontból jó és hasznos is, ez ma már közhely. Az olvasó és a mesehallgató között létrejön egy olyan tér, közelség, amelyben valami varázslat történik kettejük között. De azt is jól tudjuk, hogy a mese mennyi mindenen átsegíti a gyerekeket: a napi történések feldolgozásában, a stresszoldásban, a feloldásban, a szorongató helyzetek leküzdésében támogatja meg. Serkenti az agyfejlődést, a fantáziát, a képzelőerőt és fejleszti a szókincset. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy mindig az életkornak megfelelő mesékkel kínáljuk meg a gyerekeket. Babakorban a kontrasztos képek, ritmikus, dallamos, rövid szövegek, mondókák, az érzékszervekre ható könyvecskék, lapozók ideálisak.Óvodásoknak az állatmesék valók, de leginkább olyan történetek, amelyek középpontjában ők maguk, az óvodások állnak, hasonló élethelyzetekkel, örömökkel, nehézségekkel találkoznak, mint amik velük is megtörténnek, megtörténhetnének. A kisóvodás még nem tudja megkülönböztetni a valóságot és a mesét, ezért a varázsmesék ideje még nem jött el számukra. Ez valamikor majd 4-5 éves kor tájékán köszönt be: ekkor indul el a nagy mesekorszak, a népmesékkel, tündérmesékkel, a bonyolultabb, hosszabb, sokszereplős történetekkel.De addig is, amíg ebbe a korszakba eljutunk (és ezen is túl) fontos hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a mindennapos meseolvasás a gyermekek fejlődése szempontjából. Ha erre épp csak 3 vagy 5 percünk, akkor sem kell kétségbeesnünk.Ha kíváncsi vagy, milyen 3-5-10 perces mesék közül választhatsz, akkor ezen a linken találsz meséket. Az ötperces mesevilágból ajánljuk Cimó, Folti és a többi kis állat tizenegy kalandos történetét, Sam Taplin könyvét. Ha egy kicsit hosszabb mesére is van időtök, akkor a Tízperces esti mesék – Klasszikus és népmesék c. könyvet ajánljuk, ami 10 klasszikus- és népmese rövid átirata.
Kép forrása: Animus Kiadó
Kapcsolódó cikkek
