Ráadásul a társadalmi normák és a technológia fejlődésével a szülői feladatok sem ugyanolyanok, mint egy generációval korábban, és ez is vezethet nézeteltéréshez – írja a The Bump.
A Michigani C. S. Mott Gyermekkórház gyermekek egészségéről szóló országos közvélemény kutatása szerint a szülők csaknem fele azt vallotta, hogy van valamilyen konfliktusa a nagyszülőkkel a nevelési módszereket, döntéseket illetően. A tanulmány egy, 2016 fő válaszadótól származó mintát vizsgált, akik gyermekei 18 év alattiak.
- Kapcsolódó: Így lesz jobb a szülő-nagyszülő kapcsolat
A legtöbb válaszadó (89%) szerint a gyermeke gyakran, de legalább alkalmanként találkozik legalább egy nagyszülőjével. Ezen szülők 37%-a számolt be kisebb nézeteltérésről a nagyszülőkkel a nevelési stílus kapcsán, míg a szülők 15%-a arról számolt be, hogy a nézeteltérésük a gyerekek és a nagyszülők kapcsolatára is negatívan hatott.
A szülők 40%-a szerint a nagyszülők túl elnézőek a gyerekekkel, míg 14%-uk szerint túl szigorúak velük.
A leggyakoribb konfliktusforrások:
- 57% szerint a fegyelmezéssel kapcsolatos dolgok,
- 44% szerint az étkezés és a nassolnivaló,
- 36% szerint a képernyőidő,
- 27% szerint a nevelési szokások,
- 25% szerint az egészség és a biztonság,
- 22% szerint az egyes unokákkal való kivételes bánásmód,
- 21% szerint a lefekvés ideje,
- míg 10% szerint információ és képek megosztása a közösségi médiában.
Sarah Clark, a C. S. Mott Gyermekkórház közvélemény kutatásának társigazgatója, kutató szerint a nagyszülők különleges szerepet játszanak sok gyermek életében, a szülők számíthatnak rájuk, de a gyermeknevelési kérdésekben eltérő gondolataik, véleményeik lehetnek, ez pedig komoly feszültséget okozhat. A szülők érezhetik azt, hogy a nagyszülők aláássák szülői tekintélyüket, amikor ők túl engedékenyek, és hagyják, hogy a gyermek megszegje az otthoni szabályokat, vagy éppen olyasmit tiltanak meg, amit a szülők megengednek.
- Kapcsolódó: 10 dolog, amivel a nagyik kikészítik az anyákat
A felmérés szerint a szülők 43%-a kérte már a nagyszülőtől, hogy változtasson azon, mit enged a gyermeknek, hogy az hasonló legyen, mint a szülői gyakorlat. Ezt a nagyszülők 47%-a el is fogadta, 36%-uk azt mondta, megteszik, mégsem változtattak, 17%-a pedig nem volt hajlandó változtatni. Azon szülőknek, akiknél a nagyszülők hajlandóak voltak változtatni a kérés után, csak 4%-a számolt be arról, hogy komoly nézeteltéréseik vannak. Ahol a nagyszülők azt mondták, változtatnak, ám mégsem tették, ott ez az arány 15% volt, míg ahol a nagyszülők nem voltak hajlandók változtatni, ott 25%-ra nőtt a komoly nézeteltérések aránya.
A szülők 15%-a korlátozta már a gyerekek nagyszülőkkel töltött idejét. A szülők, akiknél a nagyszülők csak ígérték, hogy változtatnak, 32%-ban, míg, akiknél a nagyszülők megtagadták a változtatást, 42%-ban mondták azt, hogy korlátozták már az unokák és a nagyszülők együtt töltött idejét.
- Kapcsolódó: A jó nagyszülő-gyerek kapcsolat pozitív hatásai
Clark szerint az, hogy a nagyszülők hajlandók-e eleget tenni a szülői kérésnek, vagy sem, szorosan kapcsolódik a kisebb-nagyobb konfliktusokhoz. – Minél nagyobb ez a konfliktus, annál kevésbé valószínű, hogy a nagyszülők változtatnának, és a konfliktusok negatívan hatnak a nagyszülő-unoka kapcsolatra is – mondta a szakember. Hogy elkerüljék a kockázatát annak, hogy korlátozzák az unokákkal eltöltött időt, a kutató szerint a nagyszülőknek arra kell törekedniük, hogy eleget tegyenek a szülők kéréseinek.
Forrás: thebump.com