Gyermekápolási táppénz (GYÁP)
Abban az esetben, ha a gyermek 12 éven aluli akkor, betegsége esetén a szülőt megilleti pénzbeli ellátás, azaz a gyermekápolási táppénz (GYÁP).
A GYÁP feltételei ugyanazok, mint a táppénz feltételei, vagyis:
- biztosítási jogviszony,
- a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
- az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot.
Jogosultság: alkalmazottak. Nem jogosult tehát az egyéni vállalkozó, a megbízás alapján munkát végző, a társas vállalkozás munkaviszonnyal nem rendelkező tagja.
Ki számít szülőnek és ki számít egyedülállónak?
Mivel szülő jogosult a GYÁP-ra ezért fontos tisztázni, hogy a törvény kit tekint annak. Az egyedülálló szülő fogalma pedig azért fontos, mert idén július elsejéig a GYÁP-ra vonatkozó törvény különbséget tett egyedülálló és párban élő szülők között.
Szülőnek számít:
- vér szerinti vagy az örökbefogadó szülő,
- a szülővel együtt élő házastárs,
- nevelőszülő,
- helyettes szülő,
- gyám, továbbá
- ha saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:
- aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
- azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
- akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül,baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
- akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
- akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
- akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
- akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
Az egyedülállóság szempontjából pedig különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.
2016. július elsejével a törvény immár nem tesz különbséget egyedülálló szülő és két szülős családmodellben élők között a tekintetben, hogy mennyi időre folyósítható a gyermekápolási táppénz.
A táppénzes napokat a gyermek életkora határozza meg. Ennek értelmében az igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:
A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként mindkét szülőnek fejenként 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként és mindkét szülőnek fejenként 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
A Gyermekápolási táppénz összege
A táppénz mértéke legalább kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén a napi átlagkereset 60, ennél rövidebb jogviszonynál az átlagkereset 50 százaléka, de napi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincadrészét. Mindkét esetben napi max. 9200 Ft lehet a kifizetés. Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-ellátás esetén a táppénz összege a táppénzalap 50 százaléka.
Kapcsolódó cikkeink:
- Csecsemőgondozási díj – CSED 2016
- Családi pótlék 2016
- Családi ellátások és támogatások: mit hol kell igényelni?
Kapcsolódó cikkek
