Az első döbbenet után kérdez az ember: hogyan történhetett ez? A válasz hátborzongatóan egyszerű. A melamin magas nitrogéntartalmú vegyület, és mivel a tápszerek, egyéb élelmiszerek fehérjetartalmát a nitrogéntartalom meghatározásával állapítják meg, a műtejekbe kevert melamin értékesebbnek, fehérjedúsabbnak mutatta a terméket, mint amilyen valójában. Ezt nevezik élelmiszer-hamisításnak. Nemcsak kínai cégek érintettek, hanem olyan nálunk is közismert világcégek, amelyek Kínában gyártatták tápszereik egy részét. Gátlástalanságból nem volt hiány, némelyik tápszerből az egészségügyi határérték több ezerszeresét lehetett kimutatni. Ráadásul nem tegnap jöttek rá, hogy baj van. 2007 decemberében érkeztek az első híradások súlyos megbetegedésekről, ám érthető okokból, amíg csak lehetett, titkolták, hogy pontosan honnan is fúj a szél. A tragikus az egészben csak az, hogy újszülöttek, csecsemők, kisgyerekek, vagyis a legvédtelenebbek az áldozatok, olyanok, akiket nem szoptatott az édesanyjuk. Most a veséjük bánja, hogy Kínában az utóbbi évtizedekben drámaian csökkent a szoptató nők aránya. Nyolc évvel ezelőtt a szegény, falusi anyák 62 százaléka szoptatott, 2005-ben már csak 38 százalékuk.
Miért nem szoptatnak?
Elemzések szerint a fő ok a rendkívül erőteljes tápszermarketing, valamint az az egyre szélesebb körben terjedő nézet, hogy a megvásárolható tápszer jobb, mint az anyatej, és lényegében a jólét fokmérője (nekünk már erre is telik!). Erre az egyik szoptatós dajka nyilatkozata is rávilágít, aki azt bizonygatja, hogy az ő teje tényleg megfelelő, a rokonai szerint színe és sűrűsége is van olyan jó, mint a tápszeré. Most egyébként az egyik legkeresettebb alkalmazott a szoptatós dajka, bár a kommunizmus évei alatt igyekeztek mindent elkövetni annak érdekében, hogy ez a foglalkozás megszűnjék. Most mesés összegeket lehet vele keresni, a havi ezer jüanért titkárnőként dolgozó Tina Huang például szoptatós dajkaként tizenkétezret visz haza, de tizennyolcezres fizetésekről is szólnak híradások. Ilyen alkalmazottat csak a tehetős családok engedhetnek meg maguknak, azok, akik körében a szoptatás visszaszorulásának fő oka, hogy az anya szinte azonnal munkába áll a szülés után, és az a hagyomány, hogy a nagyszülőkre bízzák a kisbaba nevelését. (Információink szerint ez a Magyarországon élő kínai családok egy részénél sincs másként, akik, ha kell, a bababarát kórházba is elviszik az elkészített tápszert a kisbabáiknak.) Nem meglepő módon főként szegény családokból származnak a szoptatós dajkák, akik attól kezdve saját kisbabájukat többnyire nem szoptathatják, ezt ugyanis a legtöbb munkaadó család kiköti. A kicsi így náluk is a nagyszülőkre marad, és a csecsemők táplálkozási igényeit korántsem fedező rizstejen nő fel. Kína Benjamin Spockja, Hsziao Vo ennek kapcsán nemrégiben így nyilatkozott:
– Ez a tápszerbotrány olyan, mintha a természet fújna ébresztőt mindannyiunk számára. Nemcsak a gátlástalan tápszergyártókról van szó, hanem rólunk is: valóban jó alaposan meg kell néznünk, mivel tápláljuk gyerekeinket.
A magyar főállatorvos az eset kapcsán október elején mindenesetre megtiltotta a csecsemők és gyerekek számára előállított kínai élelmiszerek behozatalát.
Infó:
A Földművelésügyi Minisztérium közleménye: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=874&articleID=13154&ctag=articlelist&iid=1
– Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal információi a melaminról: http://www.mebih.gov.hu/hirek/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/453/
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
