Két mérgezéses eset is történt néhány hét leforgása alatt ugyanabban a pilisborosjenői óvodában, bár a kettőnek nincs köze egymáshoz. Februárban tisztítószer került a gyerekek reggeli kásájába porcukor helyett, a héten pedig néhány ovis megkóstolta a lilaakác magját. A hat óvodás, akik lilaakácot ettek, rosszul lettek és hánytak, az óvónők mentőt hívtak, akik a vizsgálatok után két gyereket kórházba szállítottak. Szerencsére nekik sem esett komoly bajuk, másnap már jobban voltak és haza is engedték őket. Tömöri Balázs, Pilisborosjenő polgármestere Facebook posztjában így nyilatkozott: „Az esetet észlelő óvodapedagógusok azonnal felhívták a kórházat, aki megnyugtatta őket, hogy egy-két mag nem okoz jelentős egészségügyi kockázatot, de tünetek előfordulása esetén be kell vinni a gyerekeket orvosi kivizsgálásra. Az esetet komolyan veszem, és hivatalos útra terelem. Az intézményvezető munkáltatója a Képviselő testület, ezért a képviselő testület rendkívüli ülését tizenöt napon belül összehívom és fegyelmi vizsgálat indítását javaslom, hogy jogszerű, hivatalos eljárás derítse fel, hogy hogyan, milyen körülmények között és kinek a felelőssége, hogy egészségügyi kockázatot jelentő növény került az óvoda udvarára.”

Nem ez az első ilyen eset, például 2015-ben egy újpesti óvodában ettek mérgező bogyókat a gyerekek, szerencsére akkor sem történt komoly baj, de négy gyermeket kórházba szállítottak. Felmerülhet a kérdés, hogyan kerülhet egyáltalán mérgező növény oktatási intézmény területére.

Gyöngyvirág, tiszafa, leander

Néhány növényről szinte mindenki tudja, hogy mérgező, ám bizonyára igen sok olyan is van, akár szobanövények is, amelyekről kevésbé köztudott, hogy jobb elkerülni, ha gyerek vagy háziállat van a családban. A pilisborosjenői mérgezést a lilaakác okozta, amiről egy egyszerű internetes kereséssel azonnal kiderül, hogy mérgező, ugyanakkor a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) mérgező növényekre figyelmeztető listáján nem szerepel, mivel – mint a Központ egy munkatársa a Gyerekszobának elmondta – azon a listán csak a leggyakrabban mérgezést okozók szerepelnek. “A mérgezés azért gyakoribb ezekkel a növényekkel, mert vagy gyakori az előfordulásuk, így az esély is a mérgezésre, vagy mert erősen toxikusak, így kis mennyiség fogyasztása is könnyen tüneteket okozhat. Ilyen például a tiszafa, leander, ricinus, gyöngyvirág, nárcisz, babérmeggy, borostyán, fagyal, csattanó maszlag, alkörmös, fekete csucsor, zámia, dieffenbachia”– tudtuk meg az NNGYK-tól.

Magyarországon évente körülbelül kétszázötven, növény által okozott mérgezés fordul elő, túlnyomó többségben az a négy évnél kisebbek körében. A növények hatóanyag-tartalma napszaktól és évszaktól függően változhat, valamint toxikus anyagaik sem egyenletesen oszlanak el, változó mennyiségben termelődnek az egyes növényi részekben. Ez az oka, hogy bizonyos növények egyik része veszélytelen, sőt ehető (például a burgonya gumója, a rebarbara szára vagy a fekete áfonya bogyója), másik része viszont mérgező. Egyes vadon termő (például medvetalp, kutyatejfélék) vagy dísznövények tördelése, morzsolgatása akár súlyos bőrelváltozásokat okozhat, tehát előfordul, hogy nem csak akkor kell mérgezéssel számolnunk, ha a gyerek evett a növényből, hívja a fel a figyelmet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatója.

Azt sem állíthatjuk, hogy száz százalékban kivédhető lenne az, hogy kisgyerekek mérgező növényt kóstoljanak meg, ha karnyújtásnyira van tőlük, hiszen egy pillanat alatt tehetnek meggondolatlan vagy veszélyes lépéseket a kicsik. Ráadásul sok mérgező növény bogyója vagy virága szép, szinte csalogató, sajnos nem lehet ránézésre megállapítani, hogy veszélyes-e vagy sem. Mindezt tetézi az is, hogy a gyerekek láthatják, ahogy például gyümölcsöt szedünk le a fáról vagy ehető növényeket, például medvehagymát vagy ibolyát szedünk a salátához, arra pedig egy óvodás nyilván nem gondolhat, hogy nem minden növényt szabad megenni. Szerencsére ma már sok óvodában van veteményes kiskert vagy magaságyásban ültetnek a gyerekekkel különféle zöldségeket, amelyeket a gondozás mellett le is szednek, el is fogyasztanak. Az egyetlen és biztos út tehát, ha egyáltalán nincsenek a gyerekek közelében mérgező növények. „Az lenne a célszerű, ha egy intézmény létesítésekor, legyen szó újról vagy egy régi óvoda, iskola felújításáról, átnéznék az udvart, a kertet, hogy tudjuk, hova engedjük be a gyerekeket” – mondta el megkeresésünkre Aranyosiné Borsodi Éva, kistérségi tanügyigazgatási szakértő. Hozzátette, hogy az intézményvezető az, akinek ezt igényelni érdemes a fenntartótól. Új óvoda esetében elvileg ez így is van: a használatbavételi engedély megadásához a szakhatóságnak az intézmény kertjét, udvarát is ellenőriznie kell.

„Új óvoda építésekor az építészügyi hatóság már a tervezés alatt bevonja a népegészségügyi feladatkörben eljáró területileg illetékes Járási vagy Kerületi Hivatalt az eljárásba. A szakhatóság közegészségügyi szempontból vizsgálja a benyújtott terveket, valamint használatba vétel során helyszíni szemlét végez, melybe beletartozik a kert, az udvar vizsgálata is” – tudtuk meg Sóváriné Dr. Csizmadia Hajnalkától, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Élelmezés-, Táplálkozás-, Gyermek- és Ifjúságegészségügyi Osztály vezetőjétől. “A vonatkozó szabvány szerint bogyós, mérgező, szúrós, továbbá allergén növényeket nem lehet az iskola, óvoda udvarára telepíteni.”
Pilisborosjenőn tehát vélhetően valaki mulasztott vagy nem volt elég figyelmes – ezt majd vizsgálat fogja kideríteni.
Minden ilyen sajnálatos eset egy lehetőség is arra, hogy átgondoljuk a gyerekek védelmét és jó gyakorlatot vezessünk be, hogy ne fordulhasson elő a jövőben a hasonló probléma. A pilisborosjenői óvodavezető az RTL Híradónak azt a tájékoztatást adta, hogy már másnap eltávolították a növényről a termést.

A mérgezés tünetei az alábbiak lehetnek:

hányás, hasmenés, hasfájás
bágyadtság, szédülés, eszméletvesztés
sápadtság vagy lilás arcszín
légzési, keringési zavarok
bizonytalan járás
erős izzadás

Mérgező növényt evett a gyerek?

Ha felmerül a gyanú, hogy mérgező növényt evett egy gyerek, ne próbálkozzunk házi praktikákkal (például a tejjel itatás szigorúan ellenjavallt), ne egy kertészt, hanem azonnal a mentőt hívjuk, még a tünetek megjelenése előtt.

Kapcsolódó cikk