Némi gyakorlattal nemcsak kefefrizurát lehet nyírni. Vigyázzunk, nehogy becsípjük a fülét, nyakát vagy a fejbőrét! Szükség esetén kössük le a kicsi figyelmét, például akkor vágjuk a haját, amikor az esti mesét nézi. Hiába terítünk rá nagy lepedőt, mindenhova becsúsznak az apró hajszálak, ezért utána zuhanyozzuk le, mossuk meg a fejét is.
A türelmes kisgyereknek ollóval is levághatjuk a haját, ez már némi hozzáértést is kíván. Ha a gyerek nagyon tiltakozik a kurtítás ellen, gondoljuk végig, valóban muszáj-e levágni. Ha igen, próbáljuk meg alvás közben. Figyeljük meg, mikor alszik mélyen, felébreszthetetlenül. Lefekvés előtt terítsünk egy nagy textilpelenkát a feje alá. A lehulló hajat gyűjtsük vödörbe, végül a textilpelenkát összetekerve húzzuk ki a feje alól. Ha csak némileg kell megkurtítani a haját, a fürdőkádban is próbálkozhatunk, ilyenkor persze tilos elektromos készüléket használni! A kisgyerek mellé beszáll a papa, és miközben játszanak, nedves ujjaink közé vesszük a felesleges tincset és észrevétlenül lenyisszantjuk. Addig-addig ismételjük, amíg egyenletes lesz a frizura. Ez sem könnyű mutatvány!
Ha a kisgyerek jól tűri, hogy fodrász vágja a haját, és a pénztárcánk sem sínyli meg a rendszeres nyiratkozást, semmi nem indokolja, hogy otthon vesződjünk ilyesmivel. A szakember gyorsan, egyenletesen dolgozik, s igazán csinos, változatos frizurát varázsolhat gyermekünk fejére. Ehhez persze legalább tizenöt percig nyugton kell ülnie!
Nem érdemes gyakran hajat vágatni
Sokan gondolják, hogy a pelyhes bébihaj a gyakori vágástól fog majd erős és dús lobonccá sűrűsödni. Ez sajnos nincs így, örökletes tényezők határozzák meg, hány hajhagyma helyezkedik el négyzetcentiméterenként a fejbőrön. Ezen a számon még nullás géppel sem változtathatunk. Nagyobbacska gyerekeknél és felnőtteknél hajvágás után valóban dúsabbnak hat a haj, ám ennek az a magyarázata, hogy eltűnnek a töredezett hajcsúcsok.
Vígasztalásul a kopasz csecsemők szüleinek: sokszor éppen a kuglifejű babákból lesznek dúshajú felnőttek.
Otthon vagy fodrásznál?
A szembe-nyakba lógó haj zavarhatja a kisgyereket, bébiúszásnál pedig hosszú ideig tart, amíg megszárad. Ezért ha rászánjuk magunkat, otthon is próbálkozhatunk a hajvágással. Olyan időpontot válasszunk, amikor a kis gézengúz már jól kihancúrozta magát, így várható, hogy egy ideig nyugton ül. Kerítsünk a nyakába esőköpenyt vagy lepedőt, hogy a lehulló hajszálak ne csiklandozzák. Készítsünk kezünk ügyébe egy kis tál meleg vizet, hogy egy-egy tincset kissé benedvesítsünk ujjunkkal vágás előtt. Tegyük be a kedvenc CD-jét vagy videokazettáját, amíg a frizura készül, vagy ültessük tükör elé, hogy lekösse a látvány. Hajvágás után zuhanyozzuk le, hogy megszabadulhasson az apró, csikiző hajszálaktól. Praktikus tehát az esti tisztálkodás előtt hajat vágni. Hajmosáshoz használjunk úszószemüveget vagy hajmosó karimát, hogy ne zavarja az arcára csorgó víz.
Ha nincs kedvünk otthon bajlódni, és nem akarunk még egy hét múlva is hajszálakat találni a lakásban, keressünk fel egy gyerekfodrászatot. Először nézzük meg a kicsivel együtt, mi történik ott. A gyerekfodrászat barátságos hely, bőven akad néznivaló, játék, biztosan megtetszik kisgyerekünknek. Lehet, hogy saját fodrászunk is megnyírja, ha a papa behozza a kicsit, amikor anya éppen szépítkezik. A váratlan lehetőség, hogy ő is beüljön a fodrászszékbe, és az ő haját is olyan szépre igazítsa a fodrász néni, mint a mamáét, csábító lehet.
Ne gumizzuk szorosra!
Ismét divat a hosszú haj – a kislányok örömére. Hogy ne kócolódjon, és ne lógjon a gyerek szemébe, copfba fogják a kislányok haját. A túl szorosan összefogott haj következtében a hajhagymák begyulladnak, és ez elhalásukhoz vezet. A haj először töredezett lesz, majd erősen hullani kezd. Ilyenkor rendszerint levágják a hosszú hajat, és a frizura lassan ismét dúsabbá válik. A hajhagymák regenerálódnak, de nem a haj rövidsége miatt, hanem azért, mert a rövid hajat nem kell összefogni. Ha a hajat nem fogjuk túl szorosan össze, a hosszú haj is dús maradhat. Éjszakára mindenképpen bontsuk ki a frizurát. Copfot, fonatot és kontyot csak alkalomszerűen készítsünk a kislánynak (például sporthoz, nagy melegben), egyébként csattokkal, hajpánttal simítsuk ki a homlokból a szembe lógó tincseket.
Jogos (?) önvédelem
Egyéves kor után egyre határozottabban alakul a kisgyerek énképe, a dackorszak pedig ennek a fejlődési folyamatnak igen jellegzetes és fontos állomása. Már határozottan elkülöníti saját testét a környező világtól, ám azt még nem tudja pontosan megítélni, mennyire kell féltenie magát a külső “behatásoktól”. A téves ítélet vagy a bizonytalanság okozza túlzott reakcióit: hevesen tiltakozik, ha idegen akar hozzáérni, akár fodrásznál, akár orvosnál vagyunk, de még a ruhát sem adhatja rá akárki. Nehéz észérvekkel meggyőznünk (nem fáj), idővel majd túljut ezen a fejlődési szakaszon. Addig néhány trükkel kerülhetjük el a szükségtelen összeütközéseket. Körömvágáshoz válasszunk kellemes, fürdés utáni, ráérős időpontot. Mondjunk mondókákat az ujjacskákra. Hadd ismerkedjen kevésbé veszélyes, műanyag nyelű gyerekollóval, vagdaljon papírt, szívószálat. Az orvostól való félelmet orvosos játékokkal oldhatjuk fel. Az érintéssel járó játékok (bökdösés, simogatás, masszírozás, injekció) révén saját testén szerez tapasztalatokat, így bizalma is növekedhet. Ha végképp nem boldogulunk, végezzük el a szükséges műveleteket akkor, amikor alszik.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
