Mikor kezdenek barátkozni a gyerekek?
A gyerekek 1-2 éves korukban ahelyett, hogy “legjobb barátot” választanának maguknak, közösen játszanak más gyerekekkel – először még csak nem is együtt, hanem csak megfigyelik a másikat játék közben, majd egymás mellett játszanak, amire elkezdenek közösen játszani. A játszótársak általában az ismerős, barát, rokon családok gyermekei. Az eltérő a gyerekeknél, hogy több játékostárssal, vagy csak néhánnyal érzik-e jól magukat.
Ahogy a gyermekek idősebbek lesznek és fejlődnek a verbális készségeik, már azt is el tudják mondani, kivel játszanak szívesen. Mivel a kisgyerekek még nem igazán vannak birtokában olyan készségeknek, amelyekre szükségük lehet a barátsághoz – mint az osztozkodás, a problémamegoldás, megérteni a másik nézőpontját -, ezekben lehet, hogy segítségre szorulnak. Szülőként segíthetünk nekik, hogy ezeket a készségeket elkezdjék tanulni és gyakorolni a közös játék során.
Például meg lehet tanítani, ha ugyanazzal a játékkal játszunk a gyerekkel, hogy mit jelent, hogy valaki sorra kerül. Amikor közösen építünk egy tornyot, akkor felváltva tehetünk rá elemeket, mindenki a maga körében.
Az osztozást modellezhetjük például a közös gyurmázás során, amikor adunk neki egy darabot, egyet magunknak a gyurmából, és mondhatjuk is, hogy “osszuk meg a gyurmát, egyet neked, egyet nekem”. Ha egy ideje játszunk vele, és megkérjük, hogy ossza meg velünk a játékot, amivel játszik, és nekünk is odaadja, dicsérjük meg, köszönjük meg az osztozkodást.
Hogyan fejlődik a barátság a gyereknél?
A gyermekek gondolkodása arról, hogy mi a barátság, folyamatosan változik fejlődésük során. Robert Selman, amerikai pszichológus, aki a gyermekkori szociális fejlődés szakértője, egy 5 állomású (0-4. szint) keretrendszert állított fel annak meghatározására, milyen szakaszokon mennek keresztül a gyermekek, miközben tanulják, hogyan tegyenek szert barátokra, és hogyan tartsák is meg a barátságokat.
Ennek a 0. szintje az aktuális, időszakos játszótársak, nagyjából a gyerekek 3-7 éves közötti életszakaszában. Ilyenkor a barátokra pillanatnyi játszótársakként tekintenek, és a barátság a közös szórakozásról szól. A barátok általában olyan gyerekek közül kerülnek ki, akik a közelben élnek, és hasonló az érdeklődésük.
- Kapcsolódó: Így fejleszd a totyogó szociális készségeit
Az ekkora gyerekek még kevéssé tudnak más nézőpontját látni, megérteni, ezért azt feltételezik, hogy más gyerekek is hasonlóan gondolkodnak, mint ők, ezért frusztráltak lehetnek, ha kiderül, hogy a játszótársaknak más a véleménye. Ilyenkor hajlamosak olyan megjegyzéseket tenni, mint a “már nem a barátom”.
Az 1. szint az egyirányú segítségnyújtás, amely hozzávetőleg 4-9 éves életkorban lehetséges. A gyerekek itt már értik, hogy a barátság nem csak az, hogy közösen játszanak, vesznek részt valamiben, de még mindig gyakorlatiasan gondolkodnak a barátságról. Barátoknak nevezik azokat, akik valamilyen kedves dolgot tesznek értük, foglalnak nekik helyet az asztalnál, ajándékot adnak nekik, és hasonlók. De arra nem igazán gondolnak, ők maguk mit tehetnének a barátságért.
Ebben az életszakaszban nagyon fontos a gyerekeknek, hogy legyenek barátaik, ezért inkább még egy kevésbé jó baráttal sem szakítják meg a kapcsolatot.
A 2. szint, amikor a barátság már egy kétirányú, korrekt együttműködést jelent, ez hozzávetőleg a 6-12 éves korosztálynál lehetséges. Ekkor a sajátjuk mellett már a barátjuk nézőpontját is figyelembe tudják venni a gyerekek, de nem egyszerre. Tehát megértik a másik nézőpontját, de nem tudnak olyan megfigyelői nézőpontba helyezkedni, amely segítene, hogyan működjenek együtt.
A tisztesség és a kölcsönösség nagyon fontos ebben a szakaszban a gyerekeknek a barátságban, és erről igencsak mereven gondolkodnak. Tehát, ha tesznek egy kedves gesztust, adnak valamilyen ajándékot, stb., a barátjuknak, elvárják, hogy legközelebb ezt viszonozzák. Ha ez nem történik meg, az a barátság romlásához, felbomlásához is vezethet.
A gyerekek ebben a szakaszban gyakran féltékenyek, és fontos számukra a beilleszkedés azáltal, hogy ugyanolyanok legyenek, mint a többiek. Ekkor könnyen ítélkezhetnek maguk és mások felett, és olyan megjegyzéseket tehetnek, mint a “senki nem fog kedvelni, mert ilyen bénán vágták le a hajam”.
- Kapcsolódó: Így fejlődik társas lénnyé
Ebben a szakaszban hajlamosak a gyerekek kis baráti csoportokat, klikkeket kialakítani, a hasonló érdeklődés alapján, melyeket titkos klubnak is nevezhetnek, saját szabályokkal. Az pedig akár vitákat is vonhat maga után, hogy ki lehet tag a klubban, és ki nem.
A szabályok meghatározását, a tárgyalókészséget fontos elsajátítani, hogy jobban megérthessék a társas kapcsolatok működését, de ha az együttműködési képességeik még hiányosak, az oda vezethet, hogy egyes gyerekek uralkodhatnak a baráti csoportban, míg másokat kizárhatnak.
A 3. szintnél a barátság már bensőséges, kölcsönös kapcsolat, hozzávetőlegesen a 11-15 éves korosztálynál. A barátok ekkor már segítik egymást a problémamegoldásban, és olyan gondolatokat osztanak meg a másikkal, amit nem osztanak meg mással. Tudnak kompromisszumot kötni, és anélkül segítenek a másiknak, tesznek kedves dolgokat, hogy cserébe elvárnák ugyanazt, mert valóban törődnek a másikkal.
A lányok a fiúknál gyakrabban választhatnak legjobb barátot, akivel mindent együtt csinálnak, és árulásnak érezhetik, ha a legjobb barát más gyerekkel kezd időt tölteni.
A 4. szint az érett barátság, amelyet hozzávetőleg 12 éves kortól felnőttkorig tudnak kialakítani. Ebben a szakaszban fontos a barátokkal való érzelmi közelség, elfogadják és értékelik a maguk és a barátok közti különbségeket. Ekkor valószínűleg már kevésbé birtokló típusúak, ezért nem érzik fenyegetésnek, ha a barátaiknak vannak más kapcsolataik is. Ezen a szinten fontos a bizalom, a támogatás, és az, hogy a kapcsolat idővel is megmaradjon, az olyan időszakok ellenére, amikor szét kell válniuk.
Néhány dolog, amit a gyerekek a barátságoktól kaphatnak, tanulhatnak
- A barátságok olyan készségeket fejlesztenek, melyek növelik a gyerekek bölcsességét, önbizalmát, önbecsülését.
- A gyerekek megtanulják, mit jelent az igaz barátság, milyenek a jó barátok.
- Megtanulják, hogyan kell kezelni a konfliktusokat, nehézségeket. Ha konfliktus merül fel a barátok között, szülőként ez lehetőség arra, hogy segítsük a gyereket eligazodni a konfliktusok terén.
- A barátokkal megbeszélhetik aggályaikat, félelmeiket, és nem érzik magukat egyedül.
- Megtapasztalják, milyen jó érzés új barátságot kötni, majd építeni egy barátságot.
- Ha más gyerekekkel játszanak együtt, azzal vezetői és döntéshozatali képességeik is fejlődhetnek, hiszen ők maguk menedzselhetik a barátságukat.
- A szabad játék más gyerekekkel segíti a képzelőerő fejlődését is.
- Megismerhetik, más családok hogy működnek, és megtanulják kezelni az olyan helyzeteket, amikor a sajátjuktól némileg eltérő családi helyzettel szembesülnek.
Források: raisingchildren.net.au, kids-first.com.au, mentalhelp.net