Dr. Victoria Prowse, a Purdue Egyetem közgazdasági docense, aki tapasztalati mikroökonomiával foglalkozik, a psychologytoday.com portálon megjelent írásában megjegyzi, hogy a technológiai változások egyre inkább lehetővé teszik a rutinfeladatok automatizálást, és egyre több munkahely szűnhet meg, miután a munkaadók az emberek helyett számítógépeket és csúcstechnológiás gépeket választanak. A szakember szerint a munkahelyi sikere egyre inkább azokon a készségeken múlik, melyek túl szilárdak, erősek ahhoz, hogy automatizálják.
Legutóbbi kutatásai alapján Prowse azt állítja, hogy a kreativitás kulcsfontosságú készség a modern gazdaságban, ami lehetővé teszi, hogy az automatizálás és a technológiai változások ellenére is sikeresek legyenek az emberek.
A kreativitás annak a képessége, hogy újszerű és értékes ötleteket hozzunk létre. Ezt olyan mentális folyamatok támasztják alá, mint a laterális gondolkodás (új nézőpontok keresése, a megszokott sémáktól való elrugaszkodás), az új megoldásoknak megfelelő érvelés, a nyílt végű problémamegoldás, és az új ötletek értékelése.
A kreativitás számítógéppel nehezen pótolható készség, és arra sincs recept, hogyan legyünk kreatívak. Gyakran már korai életkorban megmutatkozik a kreativitás, de fejleszthető gyermek- és felnőttkorban egyaránt.
Prowse azt a kérdést teszi fel, hogy egy ennyire megfoghatatlan, amorf készség kifizetődő-e gazdaságilag? A bizonyítékok alapján szerinte igen.
Egy olyan tanulmány adatait használva, amelyben szinte minden olyan egyént, akik 1958 márciusának első hetében születtek az Egyesült Királyságban, figyelemmel kísértek életük során, összekapcsolták a tanárok értékelését a diákjaik kreativitására vonatkozóan, a diákok 7 éves korában, majd a későbbi iskolai végzettségükkel és karriereredményeikkel.
A kreativitás általuk vizsgált mértéke meglehetősen széles. A tanárokat arra kérték, hogy értékeljék a gyerekek kreativitását a mindennapi feladatok során, mint az írás, a történetmesélés, a rajz vagy a drámai feladatok. Hasonlóan széles volt a vizsgált életkilátások köre, amelyek magukba foglalták a foglalkoztatási rátát, a jövedelmeket, és a munka minőségét.
A szakember ez alapján kiemeli, hogy a gyermekkori kreativitás előrevetíti a későbbi életben elért sikereket. Azok, akik a vizsgálat alapján kreatívabb gyermekek voltak, többet kerestek, magasabb iskolai végzettséget értek el, és általában jobb minőségű, tapasztalatot igénylő munkahelyeken dolgoztak. Mindez igaz volt a társadalmi háttér, az iskolai jellegzetességek, a szülői végzettség, és a nevelési stílusok közötti különbségek ellenőrzése után is.
Hogyan lehet fejleszteni a kreativitást gyerekkorban?
A szakember szerint legalább öt olyan konkrét megközelítés létezik, amelyeket a szülők, a mentorok, az edzők és a pedagógusok megvalósíthatnak a gyerekek kreatív gondolkodásának fejlesztése érdekében.
- A gyakorlati készségek fejlesztése. Az adataik alapján a kreatív egyének jobb gyakorlati készségekkel rendelkeznek, ami alapján érdemes lehet az oktatásban úgy ápolni a kreativitást, hogy több idő maradjon a gyakorlati tanulásra.
- A kreativitás jutalmazása. Dicsérjük az igazán kreatív munkát, hogy ezzel is kifejezzük a fontosságát.
- Az önálló gondolkodás elősegítése. Amellett, hogy a gyerekeket tényekről kérdezgetjük, érdemes olyan kérdéseket is feltenni, amelyekre nincs jó vagy rossz válasz, hogy ezzel is ösztönözzük őket a saját véleményük kialakítására.
- Állítsuk új kihívások elé a gyerekeket. Érdemes problémákat bemutatni olyan megoldásokkal, amelyek nem következnek logikusan a korábbi leckék alapján, hogy ez is elősegítse az önálló gondolkodás fejlesztését, és ösztönözze a gyerekeket a fogalmak újszerű összekapcsolására.
- Építsük az önbizalmat. Az újszerű kreatív ötletek az érdemeik ellenére kaphatnak kritikát is, vagy akár elutasítást. A gyerekeket mentorálni kell abban a tekintetben is, hogy magabiztosak legyenek az elutasítással és a kudarccal szemben.
Kapcsolódó cikkek
