Kisgyerek

I. típusú diabétesz

Azok a gyerekek, akik csak a nevét hallották a cukorbetegségnek, sokszor elviccelik. Hogy bizony ők is cukorbetegek, mert nem tudnak leszokni a csokimajszolásról. Azokban a családokban, ahol előfordul a cukorbetegség, már senki nem tréfálkozik ezzel.

Az 1-es típusú cukorbetegség Kialakulása, tünetei

Hazánkban mintegy félmillió embert érint. Többségük felnőtt, de a betegség gyermekek körében is előfordul. Újabban a cukorbetegséget I. típusú diabétesznek hívják, hogy megkülönböztessék a II. típusú, felnőttkori diabétesztől.

A rekeszizmunk alatt, a hasüreg mélyén található a hasnyálmirigy, amelynek két fontos élettani szerepe van. Egyrészt emésztőenzimeket termel, ami lebontja a táplálékot, másrészt inzulint választ ki. Az inzulin hiánya okozza a cukorbetegséget. Normális esetben ugyanis a sejtek az inzulin segítségével tudják felvenni a cukrot. Ha ez a hormon hiányzik, magas lesz a vércukorszint.

Ennek következtében alakulnak ki a fiatalkori cukorbetegség jól ismert tünetei: a gyerek sokat iszik, sokat pisil, és a jó étvágya ellenére is csökken a testsúlya. Mi ennek a magyarázata? Az inzulin hiányában magas a vércukorszint. Ez a vizelettel kiürül és vizet visz magával. A nagy folyadékvesztés miatt a beteg sok folyadékot is fogyaszt, ami elérheti a napi 4-6 litert is. A fogyás egyrészt a vizeletcukorral történő “táplálékvesztés”, másrészt az inzulinhiány okozta anyagcserezavar következtében alakul ki.

A fiatalkori cukorbetegség tünetei

– fogyás, a jó étvágy ellenére

– a beteg mindig szomjas, a szája száraz

– növekszik a vizeletürítés, a gyerek éjjel is vizel

– fáradékonyság

– fejfájás, hasfájás

Vírusfertőzés és a gének

Miért lesz valakinek alacsony inzulinszintje? Hogyan károsodik a hasnyálmirigy? Régóta köztudott, hogy diabétesz kialakulásában a géneknek is fontos szerepük van, hiszen az orvosok ismerték a betegség családon belüli halmozódását. Az egypetéjű ikreknél30-50 százalékos gyakorisággal fordul elő a diabétesz.

Érdekes, hogy amennyiben az anya a cukorbeteg, a gyermek esélye a cukorbetegségre csak 1-2 százalék. Viszont ha az apa diabéteszes, akkor ez az öröklődés kockázata eléri a 4-6 százalékot! Többféle fogékonysági gént ismerünk már, azonban a genetikai hajlam mellett egyéb környezeti tényezők jelenlétét is kimutathatjuk. Ilyen tényező lehet egy vírusfertőzés, például mumpsz- vagy adenovírus.

Tehát annál a gyermeknél, aki genetikailag hajlamos a cukorbetegségre, egy vírusfertőzés olyan bonyolult immunfolyamatot indít be, ami tönkreteszi a hasnyálmirigyét. Kimutatták, hogy a hasnyálmirigy 80-90 százalékos pusztulása kell ahhoz, hogy a termelt inzulin annyira lecsökkenjen, hogy előhívja a betegség előbb felsorolt tüneteit. Ez a szám is azt mutatja, hogy szervezetünk milyen nagy tartalékokkal rendelkezik, és évekkel elodázhatja a diabétesz kialakulását.

Megelőzés

Az örökletes tényezőket nehéz kikerülni, de nem lenne szerencsés, ha a párválasztást a betegségtől való félelem befolyásolná. Az orvostudomány nemrég jött rá arra, hogy a korai tehéntejtáplálásnak szintén szerepe lehet a fiatalkori diabétesz kialakulásában. Éppen ezért fontos, hogy egyéves kor alatt ne adjunk a csecsemőnek tehéntejet! Így az allergia gyakoriságát is csökkentjük. Ismert tény, hogy az anyatejes szoptatás estén csökken a cukorbetegség kialakulásának valószínűsége.

Inzulintoll és diéta

A diabéteszes kóma nagyon súlyos kórkép. Életveszélyes helyzetet eredményezhet, nem beszélve arról, hogy számos egyéb betegséggel is összekeverhető.

A fiatalkori diabétesz megállapítása egyet jelent az élethosszan tartó inzulinterápiával és a rendszeres vércukorméréssel és a folyamatos orvosi kontrollal. Ez a szülő és a gyermek számára is igen nehéz helyzet. Mindamellett az inzulin beadásával a vércukorszint normalizálható, és lehetőség van a teljes élet folytatására.

Erre jó példa az Olimpiai Játékokon többszörös aranyérmes angol evezős esete, vagy hazánk az egyik legismertebb popénekese, aki mindemellett még aktív focista is. Az orvosi műszerek fejlődésével egyre könnyebb és egyre kevésbé fájdalmas az inzulin beadása. A betegek egy speciális “inzulintollat” kapnak, amellyel sokkal könnyebben lehet az egyénileg beállított, napi 3-5 alkalommal járó inzulinadagot beadni. Mivel az I. típusú diabéteszben a betegek általában nem kövérek, fogyókúrás diétára nincsen szükség.

A korábban alkalmazott szigorúbb, szénhidrátszegény étkezés nem javasolt, ugyanis ha ilyen diétát folytatunk, akkor a magasabb zsír- és fehérjebevitel miatt korai érelmeszesedés és vesekárosodás alakulhat ki. Naponta ötszöri, szénhidrátban gazdag étkezés kívánatos. Továbbá kerülni kell a vércukrot gyorsan emelő ételek, italok fogyasztását. Mindig legyen a zsebben egy kis nassolnivaló, mivel az inzulin túladagolása miatt kialakuló alacsonyabb vércukorszint ezzel normalizálható.

Hasnyálmirigy-átültetés

Az I. típusú cukorbetegség kialakulásának a hasnyálmirigy pusztulása az oka. Így logikus az ötlet, hogy amennyiben egészséges mirigyet ültetnénk át a betegbe, biztosíthatnánk a folyamatos inzulintermelést és nem lenne szükség az injekciókra. Az utópia mára már valósággá vált, de még tökélesítésre vár. A beültetett sejtek szerencsés esetben akár egy évig is funkcionálnak, utána viszont elhalnak. A kutatók most azon fáradoznak, hogy olyan hasnyálmirigysejteket hozzanak létre, amelyek hosszabb távon is működőképesek.

Ezek is hasznosak lesznek:

  • Örökölhető-e a cukorbetegség?
  • Cukros vagyok, de gyereket akarok
  • Cukorbetegség: a diétától a gyógyszerekig
  • Egy alattomos várandóssági kór – a terhességi cukorbetegség
  • Forrás: Kismama magazin