Ha a kicsi kezdettől fogva azt látja, hogy nem hever minden szanaszéjjel, természetesnek veszi majd a rendrakást. S persze békésebben játszanak a gyerekek ott, ahol nem botlanak meg minduntalan saját szertehagyott holmijaikban. Ráadásul a rendrakás megtanítja a gyerekeket a csoportosítás, a hasonlóság, a különbözőség fogalmainak használatára.
A rendrakás megtanít a hasonlóság, különbözőség fogalmaira is
Ahogy nőnek a gyerekek, egyre több holmi halmozódik fel a gyerekszobában, egyre nagyobb gond a tárolásuk. Gyerekeinknek általában túl sok a játékuk, ami csak zavarja őket a játszásban, a rendezett környezet ellenben fontos az elmélyült tevékenységhez. Kezdetben a szülők járnak élen a rendrakásban, hogy a jó példa hatására később a gyerek is képes legyen rendet rakni.
Hogyan neveljük játékosan a gyereket rendszeretetre?
1. Egy-egy dobozba egyféle játékot tegyünk, így lesz például autós, babás, fakockás, a szerepjátékok megkezdésével pedig fodrász-, szerelő-, konyhadoboz. Amikor együtt játszunk, megmutathatjuk, hogyan lehet megőrizni a rendet.
2. Ha megunt egy játékot, csak akkor vegyük elő a másikat, ha az előzőt elrakta. Kezdetben persze a szülőkre hárul ez a feladat, három-négy éves korától pedig maga is szívesen bedobálja a kockákat, lábosokat, babaruhákat a tartókba.
3. Kis asztalkáján rendezzük lapos kosárkába a színeseket, filctollakat, zsírkrétákat.
4. Az előszobában szereljünk néhány fogast az ő magasságába is. Vállfára varrt jópofa ruhás zsákkal könnyebb begyűjteni a kallódó kesztyűket, sálakat, sapkákat. Előbb-utóbb fel fogja akasztani a kabátját, csak várjuk ki: amíg hazajövetel után nincs rendben az előszoba, nem kezdünk el játszani.
5. Játékait tartsuk dobozokban valamilyen elv szerint csoportosítva, így tegyük fel a polcra. Egyik dobozban például az autók, másikban a plüssállatok, harmadikban a fakockák legyenek. Berendezhetünk konyhás-, fodrász-, orvosos dobozt. Ha együtt játszunk, tegyük vissza a játékokat a dobozba és a polcra, amikor befejeztük. Csak ezután vegyünk elő újabb játékot. Ezt mondjuk is el mindig a kisgyereknek, és ne hagyjuk, hogy egyik játékot a másik után előkapva, a földre szórva taposson rajtuk. Persze, amikor egyedül, testvéreivel vagy pajtásaival játszik, csatatérré változik a gyerekszoba.
6. A közös rendrakás szórakoztató is lehet. “Töltsük meg először a kockás dobozt, ki talál több fakockát? Most jönnek a kisautók, melyikünk találja meg a kedvencedet? Most lefektetjük a babákat.” A gyűjteményeknek (kavics, madártoll, csiga) találjunk megfelelő dobozt vagy kiállítási területet (polc, szekrény teteje, ablakpárkány, folyosó).
7. Érdemes már vacsora előtt elrámolni, hogy ez ne zavarja meg a kellemes esti szertartást. Magyarázzuk el, hogy éjszaka eltaposhatjuk, megbotolhatunk a játékokban. Azért kegyelmezzünk meg a remekül felépített várnak vagy a jól berendezett babaszobának, amivel még holnap is szeretné folytatni a játékot. Egy-egy ilyen “építményhez” akár hetekig is ragaszkodhat. Majd takarításra hivatkozva beszélhetjük rá a lebontásra. Ne dobjunk ki semmit a háta mögött. Inkább tegyük egy kartondobozba a sok “vackot”, és rakjuk a szekrény mélyére, hogy előkereshesse, ha eszébe jut.
Forrás: Kismama magazin