Gyermekeink egyéni módon fejlődnek és növekednek, van, aki hamarabb, míg más később jut el egy-egy fontos fejlődési pontig (statisztikák szerint minden hatodik gyermek eltérő fejlődésű). Vannak azonban olyan tünetek, amelyeket figyelmeztető jelnek kell tekintenünk, és minél hamarabb segítséget kell nyújtanunk számára, hogy fejlődésében ne alakuljon ki még komolyabb zavar.
“Fontos felfigyelni ezekre a problémákra, mert ha nem vesszük ezeket észre, akkor a probléma csak halmozódik. Miközben telnek a hetek, esetleg hónapok, a gyermek nem képes abban a dinamikában fejlődni, ahogy az elvárt lenne az életkorának megfelelően? – figyelmeztet Madács Anita gyógypedagógus, TSMT -és HRG-terapeuta, akinek a segítségével most összeszedtük azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy a gyermeknek segítségre, fejlesztésre szorul.
Jellemző korai tünetek (3 hónapostól 3 éves korig)
A csecsemőkori figyelemfelkeltő tünetek esetében a 3. hónapot tekinthetjük vízválasztónak, hiszen az újszülött nagyjából ennyi idő alatt adaptálódik az újfajta környezeti viszonyokhoz. Mindenképpen figyelemfelkeltő kell, hogy legyen, ha a 3 hónap leteltével azt tapasztaljuk, hogy a baba nehezen megnyugtatható, annak ellenére, hogy mindent megtettünk azért, hogy komfortosan érezze magát. Mit értünk ez alatt? A ruhája nem szoros, evett, a pelenkája ki van cserélve és kellemes a hőmérséklet, mégis keservesen sír, és ebből a sírásból nagyon nehezen lehet megnyugtatni.Szintén aggasztó jel, ha a baba csak nagyon rövid időkre alszik el, hamar felébred, vagyis nem tud megfelelő mennyiséget aludni egyszerre.Problémát jelezhet a babák izomtónusának eltérése is. A szakértők klasszikusan kelt tészta tapintatú izomnak nevezik, amikor a baba kis karja vagy combja nagyon puha tapintású. A hipotón izomtónus később komoly problémákat okozhat, és befolyásolhatja a fejlődést is.Intő jelnek kell tekinteni, ha a baba tartásán aszimmetriát tapasztalnak a szülők (pl. kiflitartás), vagy ha a pici a fejét nem tartja spontán középen. Ha a baba mozgása közben valamelyik oldalra eltolódás van; nem használja ugyanúgy mind a két oldalát, szintén aggasztó tünet lehet.A tartósan fennmaradó csecsemőkori reflexek szintén az idegrendszer éretlenségének kérdését vethetik fel. Ezeknek a reflexeknek – egy meghatározott ideig – fontos szerepük van a korai fejlődésben. Amennyiben azonban ezek a reflexek nem épülnek le, és tartósan megmaradnak, gátolhatják vagy téves útra vihetik a gyermek mozgásfejlődését. “Figyeljünk fel rá, ha gyermekünknek nehezen megy a fej emelése, ha nem szeret hason lenni és sír emiatt? – figyelmeztet Madács Anita. A hason fekvéskor történő fejemelés az első lépés, hogy a baba mozgásfejlődése elindulhasson.Ne feledjük! A mozgásfejlődéshez nagyon szorosan kapcsolódik az értelmi fejlődés, és ha a mozgásfejlődés nem indul be, akkor ennek a többi folyamatra is hatása lehet. Kövessük nyomon a baba finommotorikájának fejlődését is! Ha ezen a területen késést vagy éretlenséget tapasztalunk, mindenképpen vegyük figyelmeztető jelnek. Ilyen lehet például, ha a baba 12 hónaposan nem tudja a tárgyakat egymásra tenni, ki- és belehelyezni a kisebb dolgokat a nagyobbakba, esetleg nem képes apró tárgyakat felcsippenteni az ujjaival.
Mire érdemes még figyelni?
Forduljunk szakemberhez, ha a kisgyermeknél az észlelési funkciók (pl. látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) gyengeségét tapasztaljuk.Szintén kérjük szakember segítségét, ha gyermekünk egyévesen még nem kezd el hangadással kommunikálni, vagy nem képes a környezetében beszélőkre hosszabb ideig figyelni. “Ahhoz, hogy a beszédprodukció jól működjön a beszédmotorikának is jól kell működnie?- figyelmeztet a szakember. Ugyanakkor fontos, hogy meglegyenek azok az egyéb tényezők is, amelyek a gyermek beszédét elősegítik (legyen motivált, legyen meg a mögöttes értelmi képesség, és rendben legyen a hallása). Ha a gyermek nehezen bevonható a különféle feladathelyzetekbe, a tiltást nem érti vagy nem akarja betartani; az érzelmeket nem tudja értelmezni, felfogni illetve megosztani, esetleg viselkedése öntörvényű, akkor szintén ne habozzunk segítséget kérni.
Óvodáskori tünetek
Amikor gyermekünk bekerül az óvodába, a beszoktatási időszak alatt kell alkalmazkodnia a közösségi élethez és szabályokhoz, és ekkor kell megtalálnia a helyét is az új közegben. Ha ez a folyamat az átlagosnál jobban elhúzódik, és a gyermek továbbra sem akar bekapcsolódni az ottani történésekbe, nem játszik a korosztályával vagy egyáltalán nem is akar kapcsolatot teremteni a többi gyerekkel, akkor ez biztosan intő jel. Figyelmeztető jel, ha a gyermek nem vagy nagyon nehezen vesz fel szemkontaktust, nehezített a szabályelfogadása, valamint a feladat- és játékhelyzetekből kiszáll.Az óvodába kerülés egyik fontos feltétele, hogy a gyermek szobatiszta legyen. Ezt általában 2.5 éves korra érik el a gyermekek. Ha az óvodás korra sem sikerül a szobatisztaságot kialakítani, mindig meg kell vizsgálni, hogy idegrendszeri éretlenség áll-e a háttérben, vagy csak nem volt meg a pelenka elhagyásához szükséges leszoktatási folyamat. “Maguk a szakemberek is úgy tapasztalják, hogy sokszor egyszerűbb a felgyorsult életmódhoz igazodva feladnia pelenkát a gyermekre, mint leszoktatni erről? – osztotta meg tapasztalatait Madács Anita.A pszichés tünetek közül ki kell emelni az emlékezeti gyengeséget, a figyelemzavart (pl. nem tud egy mesét végighallgatni), információ-feldolgozási zavarokat, valamint a tapasztalatokon alapuló és analógiás gondolkodás megjelenésének késését. A játéktevékenység fejletlensége szintén figyelmeztető jel lehet (pl. szerepjáték elmaradása, a szabályjátékok kerülése). Idegrendszeri éretlenséget jelezhet, ha a gyermek a mozgásfejlődésében elmarad a korosztályától, ha a mozgáskoordinációja nem jó (csetlik-botlik, sokszor elesik), tériszonya van vagy egyensúlyi problémái adódnak. Keressünk számára szakembert, ha 6 éves korára sincs tisztában az irányokkal, ha keveri a jobb-bal oldalát és nincs kialakult kézdominanciája.
Kisiskoláskor
Az iskolába kerülve egy új közösséghez és egy egyre szigorodó keretrendszerhez kell adaptálódnia a gyermeknek. Gondot jelezhet, ha a gyermek ebbe a közösségbe nehezen illeszkedik be; ha nem tud mit kezdeni a saját feszültségével és dührohamokat produkál. Szintén intő jel, ha a gyermek szabályelfogadása valamint az iskolai keretek elfogadása nehéz számára illetve pszichoszomatikus tünetek (pl. hasfájás, hányinger, fejfájás) jelentkeznek nála. Vegyük észre, ha a kisiskolás mozgása ügyetlen, darabos, esetlen, ha nem tud a korosztályos nagymozgásos játékokban reszt venni (pl. nem szeret hintázni).Intő jel, ha problémás számára a testrészek megnevezése, a térbeli tájékozódás, hiszen ezek megnehezítik a kétdimenziós helyzetben, a papíron való tájékozódást is. Előfordulhat, hogy a szülők azt tapasztalják, hogy a gyermek motiválatlannak tűnik az iskolában. “Ilyenkor mindenképpen utána kell járni annak is, hogy mi van a hátterében: az értelmi képességekkel van-e nehezítettség vagy a beszédértéssel vannak-e esetleg gondjai a gyermeknek? – hangsúlyozta Madács Anita.Figyelmeztető jel, ha a gyermek 5-6 éves korára nem rajzol vagy színez akkor sem, ha a társai rajzolnak. Vegyük észre, ha a kisiskolás írásprodukciója nem pontos illetve látszik rajta a görcsösség (fontos megjegyezni, hogy itt szemészei problémák is állhatnak a háttérben). “A finommotorika zavarára utalhat, ha a gyermek úgy eszik, hogy tiszta maszat körülötte minden? – árulta el a szakember. Iskoláskorban szembetűnőek lehetnek a tanulást érintő zavarok (olvasás, írás, számolás), a lassú vagy nehézkes tanulási tempó, de a gyermek közösségben elfoglalt szerepe (pl. áldozat vagy agresszor) is problémákat jelezhet.
Mit tegyünk?
Szülőnek lenni komoly felelősség, és ebbe beletartozik az is, hogy ismernünk kell, milyen az egészséges fejlődés, továbbá segítséget kell nyújtanunk gyermekünk számára, amikor lemaradást vagy valamilyen problémát tapasztalunk nála. Az eltérő fejlődésű gyermekek számára olyan szakértői csoport (pl. gyógypedagógus, fejlesztő-pedagógus, konduktor, tanító, pszichológus, szakorvos) által biztosított terápiára van szükség, amely a tünetek megfelelő beazonosítását követően célzott kezelési lehetőséget nyújt. Ha gyermekünk 18 hónaposnál fiatalabb és gyermek-neurológus javasolja a fejlesztését, akkor a területileg illetékes szakszolgálat a korai fejlesztést ingyenesen végzi. A 18 hónapnál idősebb gyermek esetében a fejlesztés igénybevételéhez szakértői vizsgálat és szakértői vélemény szükséges.Kapcsolódó írásaink: