Jön a tesó?
Közhely, hogy egy család életében hatalmas változás az, amikor kistestvér érkezik. Leginkább a nagyobb testvér életében okozza a legnagyobb változást az új baba érkezése, ezért érdemes időben felkészíteni őt a változásra. Persze sok szempontot figyelembe kell venni: hány éves a nagyobb testvér, a terhesség hányadik hetében közöljük a nagy hírt, mennyire menjünk bele a részletekbe és nem utolsó sorban a tágabb család hogyan kezelje a nagy testvér szerepét. A divany.hu cikke szedte össze a leglényegesebb szempontokat.
Ha a gyermekünk már viszonylag nagy, akkor a szülők számára többnyire egyértelmű, hogyan kell beszélgetni a születendő kistestvérről, de kisebbek esetében sokan hajlamosak elhanyagolni a kérdést arra hivatkozva, hogy úgy is túl kicsi még ahhoz, hogy bármit is értsen az egészből.
Ez természetesen nem igaz. A gyerekek, ha csupán 1-2 évesek is, nagyon sok mindent megértenek szavak, magyarázatok nélkül is, csupán a hangulatból, a szülők gesztusaiból: ha nem is értik, de érzik, hogy valami változás van a családban. Ezért pszichológusok szerint már az egészen piciknek is fontos kommunikálni, hogy nagy változások elé nézünk, persze odafigyelve az életkori sajátosságokra.
Az egészen picik: kétéves korig
A tanács az, hogy az ő szintjükön ugyan, de valahogyan csempésszük bele az életébe a tesó-kérdést, erre legalkalmasabbak az erről szóló mesekönyvek. Nem biztos, hogy látványosan fog érdeklődni, de a tesó megszületése után értelmet fog kapni mindaz, amit hallott ezekből a könyvekből. Nagy valószínűséggel nem fogunk sok kérdéssel, sok “miért”-tel találkozni, de ettől még munkál a kicsikben is, hogy hamarosan új családtag fog érkezni.
Gondoljuk át alaposan, hogy milyen változásokat fog okozni a mi életünkben a kicsi érkezése, például szeretnénk-e több segítséget nagyszülőtől vagy bölcsibe szeretnénk tudni a nagyobbat. A változások ne egyszerre történjenek a nagyobb életében: érdemes már a baba születése előtt megkezdeni a bölcsit, ha egyébként is ezt terveznénk. Ne legyen olyan érzése, hogy őt eltávolították otthonról.
Ha otthon lesz ő is, de több nagyszülői felügyeletet igénylünk majd a baba megszületése után, akkor ezt beszéljük meg a nagyobbal, és kezdjük is el ezt a folyamatot bevezetni 4-5 hónappal a kicsi érkezése előtt. Legalább ez az egy dolog biztos maradjon később is a nagy életében.
Kettő és négy éves kor között: engedjük megélni
Ez az az időszak, amikor egyébként is rengeteg változás van a gyermek életében: bölcsit/ovit kezd, egyre önállóbb, egyre jobban ki tudja fejezni a szükségleteit, szobatiszta lesz, stb. Ne erőltessük a fejlődési mérföldköveket (pl. a szobatisztaságot) és semmiképpen ne kössük össze a testvér érkezésével (ne mondjunk olyasmit, hogy most már nagytesó leszel, ideje, hogy ne a pelenkába, hanem a bilibe pisilj).
A kisóvodás már látott kisbabát a környezetében: a játszótéren, az ovis társnál vagy az orvosi rendelőben. Vannak, akik kifejezetten érdeklődnek a kicsik iránt, gondoskodóak, másokat hidegen hagynak és vannak olyanok is, akiket kifejezetten idegesít egy kisbaba vagy viszolygással tölt el. Egyikből sem kell messzemenő következtetéseket levonni: lehet, hogy a kistestvérrel teljesen máshogy fognak bánni. Sok nőt egyáltalán nem érdekelnek az idegen csecsemők, a sajátja születésekor azért az egyért mégis rajong – ilyesmi testvér esetén is előfordul – állapítja meg a divany.hu cikke.
Az érzelmek ellentmondásossága se ijessze meg a szülőt: előfordul, hogy egyik nap megsimogatja a mama hasát, másik nap közli, hogy ő nem is akar testvért. Ez mind teljesen normális reakció. A lényeg, hogy ne erőltessünk rá semmilyen nagytesós szerepet és teremtsünk olyan helyzetet, hogy bátran megfogalmazhassa az érzéseit. Hagyjuk, hogy megélje a testvéri lét örömeit és nehézségeit egyaránt.
Fontos, hogy semmilyen érzést ne erőltessünk rá a nagytesóra – írja a divany.hu -, se a terhesség alatt, se később – azaz nem “kötelező” örülni a babának, de még az sem kötelező, hogy kíváncsi legyen rá.
Négy éves kor felett: magyarázzunk sokat
Ebben a korban egyébként is érdeklődnek a téma iránt, sőt rengeteg mindent meg is értenek belőle. Az együttérzés képessége miatt már az is előfordulhat, hogy a féltik a mamájukat a változásoktól, éppen ezért mindig mindent magyarázzunk el.
Nem csak a születéssel, testvérrel foglalkozó könyvek nyújtanak segítséget, hanem az is, ha a szülő arról is mesél, hogy milyen volt vele a terhesség, a születése, milyen volt, amikor ő volt kisbaba. Egyértelműen jelezni fogja, hogy mikor mi és milyen mélységben érdekli, engedjük meg neki, hogy ezt ő döntse el. Nézzük meg a fényképeket századszorra is, olvassuk el a mesét ezredszerre is, ha erre van szüksége.
Leginkább kislányoknál szokott előfordulni, de gyakran a fiúknál is (és fontos, hogy hagyjuk nekik is!), hogy legyen saját babája, mackója, akit be tud pelenkázni, etetni, lányok szoptatni is szoktak, egyszóval gondoskodni tud róla úgy, ahogy vele tették, amikor kicsi volt, és ahogy a tesóval fogják, amikor megszületik. Ez nagyon fontos, mert a játék által könnyebben tud azonosulni a körülötte lévő világgal és fel tudja dolgozni az érzéseit.
Mikor mondjuk el?
Hasonlóan a felnőtt családtagokhoz azt kell mérlegelnünk, hogy ha túl korán mondjuk el és nem marad meg a terhesség, akkor a veszteséget is kommunikálni kell a gyerek felé. Érdemes ebben egy irányba vezetni a kérdés megválaszolását: ha a gyereken kívül már mindenki tudja, akkor könnyen elszólhatja magát valaki a családból, ez pedig mégsem a legideálisabb módja annak, hogy tudassuk a naggyal, kistestvére lesz.
Ki adjon ajándékot kinek?
Babalátogatáskor a családtagok, barátok ajándékot szoktak vinni a kicsinek (és a mamának esetleg). Érdemes előre tisztázni a közeli családtagokkal, hogy mi legyen a naggyal, kapjon-e ő is valamit. A divany.hu egy remek ötletet is ad: érdemes felszerelkeznünk kisebb ajándékokkal, arra az esetre, ha valaki nem hoz a nagynak, de kitör a féltékenység, ekkor a felnőtt kezébe nyomhatjuk arra kérve, hogy tegyen úgy, mintha ő hozta volna.
Vannak családok, akik megünneplik azt is, hogy a nagyból nővér/báty lett, eminensek tortával, sütivel készülhetnek, néhány lufival vagy kisebb plüssfigurával köszönthetik új szerepében a nagyobbat. Persze ez mind nem kötelező, csupán egy kedves gesztus a nagy felé.
Az ajándékoknál persze sokkal fontosabb a figyelem és a törődés a naggyal is: érdemes elkerülni, hogy ne csak a kisbabával foglalkozzon mindenki, hanem a naggyal is leüljenek játszani, olvassanak neki mesét.
Kapcsolódó cikkeink:
- Nem rontja el egyik gyerek a másikat
- Így mondd el a nagynak, hogy jön a kistesó
- Miért költözzenek a testvérek közös szobába?
Forrás: divany.hu/babaszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
