A Pénzcentrum foglalta össze ennek az össztársadalmi problémának a lényegét: ha valakinek kisgyereke van, viszonylag sűrűn adódik a kérdés, hogy ki maradjon otthon és milyen jogcímen a gyerekkel.
Kézenfekvő megoldásnak tűnik a pont erre kitalált gyermekápolási táppénz, csakhogy anyagilag ezzel rosszabbul jár a szülő, mintha elmenne szabadságra, vagy ha ő is beteget jelent.
A gyermekápolási táppénz összege ugyanis pont ugyanannyi mint a táppénzé: a fizetés 60 százaléka, ha megvolt a legalább 730 nap folyamatos biztosítás. Ha ennél kevesebb a biztosításban eltöltött idő, akkor 50 százalék.
A táppénz egy napra járó összege nem lehet több, mint a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze, azaz idén a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 8500 Ft-ot.A gyermekápolási táppénz nem jár 12 éves kor fölött, bár méltányossági alapon lehet kérvényezni táppénzt, ha beteg a gyerek vagy ha kórházba kerül.
A gyerek egyéves koráig korlátozás nélkül jár a táppénz. 1-3 éves korig a szülőknek évente 84 nap jár, 3-6 éves kor között 42 nap, egyedülállóknak kétszer ennyi, 6 éves kor fölött 14 (egyedülállóknak épp a duplája).
Egyéves kor fölött a gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkoznak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, születésnapjától a következő születésnapjáig terjedő időtartamra.
Ha egy családban egyszerre több gyerek is beteg, akkor a szülő választása alapján egy gyerek után igényelhet táppénzt, hogy melyik gyerek után, az a szülő választása.
Egy 2015-ben végzett, 500 családot vizsgáló kutatásból az derült ki, hogy a munkavállalók egyharmada nem vesz ki szabadságot, ha gyermekük beteg lesz, sőt, a 8 és 12 év közöttiek 10 százaléka egyedül marad otthon betegen.
Anyagilag mindenképpen jobban jár a szülő, ha szabadságot vesz ki, mintha táppénzre megy. Persze a szabadsággal sem korlátlanul rendelkezik a munkavállaló.
Az alapszabadság 20 nap, a szabadnapok száma a kor előrehaladtával nő: 25 éves kortól ez plusz 1, 28 éves kortól plusz 2, 31 éves kortól plusz 3, 33 éves kortól 4, 35 éves kortól 5, 37 éves kortól plusz 6 szabadnapot jelent. 45 éves kor felett pedig a 20-hoz még 10 napot kap a munkavállaló.
Szabadság alatt távolléti díj jár a munkavállalónak: abban az esetben, ha havonta fix összeget keresünk, nincs teljesítménybér, sem bérpótlék, akkor a távolléti díj összege egyezik a havi fix összegű kifizetéseknek a távollét idejével arányos összegével. Vagyis a család ilyenkor a szokásos havi bevétellel számolhat.
Viszont ez sem annyira egyszerű, hiszen a munkavállalók nem rendelkeznek a teljes szabadságukkal, a szabadságot ugyanis nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. Ez azt jelenti, hogy a szabadság kiadásának az időpontját a munkaadó határozza meg, meghallgatva a munkavállalót is és legalább 15 nappal korábban tájékoztatnia kell erről. A munkavállaló mindössze 7 nappal rendelkezik, de ezt is be kell jelentenie 15 nappal korábban.
Azzal is jobban jár a család, ha a szülő beteget jelent, vagyis betegszabadságra megy. A távolléti díj 70 százaléka jár ilyenkor (adó-és járulékköteles).
A táppénz és a betegszabadság között az a különbség, hogy táppénz kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadságát már kimerítette. Kivételt képez ez alól, veszélyeztetett terhesség, üzemi baleset vagy foglalkozási betegség. A betegszabadság összegét a munkáltató fizeti ki, míg a táppénzt az állami egészségbiztosítási pénztár állja.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: penzcentrum.hu
Kapcsolódó cikkek
