A NEAK nyilvános adatokai alapján jelenleg 9945 védőnői körzetből 682 betöltetlen (6,86%). A legkevésbé az iskolai körzeteket érinti a szakemberhiány, a leginkább pedig azokat, amelyek területiek és nem tartozik hozzá iskolai feladatkör sem, vagyis nem vegyes körzet, írja a Pénzcentrum.
Sokszor épp azokban a megyékben több a betöltetlen körzetek száma, ahol a szülőképes korú nőkre jutó élveszületések aránya is magasabb, mint az átlag. Ilyen például Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, valamint Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, és Nógrád vármegye. Magasabb az átlagnál a szülőképes korú nőkre jutó élveszületések száma Bács-Kiskun, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben is, viszont a betöltetlen körzetek száma átlag alatti. Magas a betöltetlen körzetek száma Baranya, Pest, és Zala megyékben, valamint Budapesten, de kevesebb az élveszületések aránya.
Sok körzetben helyettesítéssel oldják meg a szakemberhiányt, de a nagyszámú helyettesítés önmagában is nehéz helyzetet teremt. Felmérések szerint a dolgozó védőnők ötöde, tehát nagyjából 1000 védőnő helyettesít. A helyettesítésért nem teljes órabér jár a legtöbb helyen, több megyében a havi bérnek mindössze 12,5 százalékát fizetik érte.
Ráadásul, ahogy az egészségügyben általánosságban elmondható, úgy a védőnőkre is igaz, hogy a dolgozók átlagéletkora magas, hamarosan sokan mehetnek el nyugdíjba. Egy korábbi vizsgálat szerint a pályaelhagyáshoz vezető leggyakoribb tényező a védőnői hivatás alacsony anyagi és erkölcsi elismertsége volt, ezt követték a nagy leterheltséggel, az életpálya-modell hiányával és a nem egyértelmű kompetenciákkal kapcsolatban álló változók.
Kapcsolódó cikkek
