Három évvel ezelőtt, amikor kiköltöztünk jelenlegi lakóhelyünkre, felkerekedtünk, hogy nagyobbik lányunknak új óvodát keressünk. Magunkkal vittük mindkét gyermekünket. Amikor az első kiszemelt helyen az óvoda vezetője megpillantotta a kistestvért, csak egy kérdése volt:
“Ugye, otthon van a kicsivel?”
Bólogatásomra sajnálkozva közölte: Gyesen lévő anyukák gyerekét, azok öt éves koráig, azaz az óvodaköteles korig férőhely hiányában nem tudják fogadni. Útravalóul még egy jó tanácsot is kaptam: “Felesleges a többi óvodát felkeresnie, ugyanis városban mindenhol ez a helyzet. ”
Hihetetlennek tűnt, hogy az a gyerek, aki már háromtól négyéves koráig egy másik városban sikeresen vette az akadályokat a kiscsoportban, és imádott ovis lenni, négy és öt éves kora között, helyhiány miatt nem járhat oviba…
Joga van az óvodának az otthon lévő anyukák gyerekeit elutasítani? Mit tehet a szülő ebben az esetben? Hová fordulhat? Mi az oka annak, hogy az egyik településen automatikusan “jár” az ovi, a másikon pedig munkahelyi igazolással kell bizonyítani, hogy az anyuka nem otthon “lóbálja a lábát”?
A közoktatási törvény az óvodákról is rendelkezik
Az óvodába történő jelentkezésről, az oda való felvételről, a gyermek és a szülők ill. az óvoda jogairól és kötelezettségeiről a közoktatásról szóló 1996. évi LXII törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény idevonatkozó paragrafusaiból tájékozódhatunk.
Ki járhat óvodába?
Az óvoda három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hét éves korig vehető igénybe.
A gyermek ötödik életévének betöltésétől kezdve óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon köteles részt venni.
A közoktatási törvény tehát csak azt az időszakot jelöli ki, melyen belül a gyermek részt vehet óvodai foglalkozásokon, de nincs törvényben lefektetve az óvodai ellátáshoz való jog. Ráadásul az óvodai nevelésben való részvétel egészen az ötödik életév betöltéséig nem is kötelezhető. Sőt a törvény 69.§-a a gyermeket, kérelemre – ha sajátos körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az iskolára felkészítő foglalkozások alól az óvoda vezetője fel is mentheti.
A három-négy éves gyerekek többsége már vágyik az óvodába. A nagyobb testvérek, barátok dicsekednek, hogy mennyi játék várja őket ott minden nap. Az édesanyától is csak szépeket hall róla, amikor délelőttönként az ovi előtt sétálnak el. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel könnyebb lenne az édesanyának, ha a hivatalban “csak” a babakocsiban ülő kistestvért kellene szórakoztatni, és nem kellene minden pillanatban a szélvészként száguldozó nagyobbikat is nyomon követni.
Ki vehető fel?
A közoktatási törvény 65.§-a első három bekezdése igazít el minket a felvétel mikéntjéről. Eszerint az óvodába való felvétel vagy átvétel jelentkezés alapján történik. Óvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét az adott év december 31. napjáig betölti. A szülő gyermeke felvételét bármikor kérheti, de az óvoda csak abban az esetben tud újabb gyermeket fogadni, ha nincs még betöltve minden hely. Az óvodai felvételi kérelmek benyújtására és elbírálására általában az év meghatározott időszakában (május-június) kerül sor.
Ha több a gyerek, mint a férőhelyek száma…
A kicsit elsősorban abba az óvodába kell felvenni, melynek körzetében lakik, illetőleg, ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről illetve a csoportba való bekerülésről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, mely javaslatot tesz a felvételre.
Az óvodai csoportba való beosztás joga magában foglalja a csoport indításának jogát is. Nem tartozik a fenntartói feladatok közé annak meghatározása, hogy az óvodán belül hány csoportot hozzanak létre és az egyes csoportokba hány gyereket helyezzenek el. A közoktatási törvény 25 főben maximálja az egy csoportba felvehetőket.
Mit tehet a szülő, ha otthon van, és ezért elutasították gyermekét az óvodából?
Az elutasító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet az óvoda vezetőjénél, aki továbbítja azt az óvoda fenntartójának. De az önkormányzattól ne reménykedjünk pozitív döntésben, hisz éppen tőle származik az a helyi rendelet, hogy a gyesen, gyeden lévők, és a munkanélküliek gyermekeit férőhely hiányában elutasíthatják. Ezek után már csak az ombudsmanhoz fordulhatnak, de pénzt újabb férőhelyek kialakításához valószínűleg ő sem tud adni. Tehát vagy megvárjuk, míg csemeténk óvodaköteles lesz, vagy munkába állunk, vagy a magánóvoda mellett döntünk.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
