A fejlett világ országai, köztük hazánk is, egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy a bárányhimlőt – az egyik leggyakrabban előforduló fertőző gyermekbetegséget – is az „elfelejtett” járványos betegségek közé utasítsák.
-Évente 4,2 millió szövődményes fertőzést és 4200 halálesetet okoz a bárányhimlő (varicella) világszerte
– 100-ból legalább 1 négy év alatti kisgyermek kórházi kezelésre szorul a bárányhimlő szövődményei miatt- A varicella elleni védekezés kiemelkedően sikeres azokban az országokban, ahol a védőoltás bekerült a nemzeti immunizációs programba
– Itthon már számos város (Hódmezővásárhely, Kaposvár, Eger, Miskolc, Salgótarján) indított bárányhimlő-megelőzési programot
– A betegséget nem lehet felszámolni, ha csak a serdülők és a rizikócsoportok kapják meg a védőoltást; ehhez általános oltási programra van szükség
– A kötelező védőoltás eredményeképpen akár 90%-kal is csökkenhet a fertőzöttek száma, így a kapcsolódó egészségügyi kiadások is a töredékükre esnek
A betegség elleni védőoltási programok több országban komoly sikereket értek el: a spanyol Navarra tartományban öt év alatt 98%-kal csökkent a gyermekkori megbetegedések száma az USA-ban – ahol iskolai felvételi követelmény az oltás – már nem fordulnak elő súlyos, szövődményes esetek, Németországban pedig 2004 óta a tizedére csökkent a jelentett esetszám. A hét programszerűen oltó uniós ország mellett 2017 elején Olaszország is az állami oltási rendbe emelte a bárányhimlő elleni védőoltást, és jelenleg a magyar és a svéd kormány is mérlegeli ennek a lehetőségét.
Egy friss belga tanulmány megállapította: a bárányhimlő 100-ból egy kisgyermeknél szövődményeket okoz. A betegség tavaly itthon több mint 38 ezer embert, többségében óvodásokat és kisiskolásokat érintett. Hazánkban 2015-2017 között több sikeres önkormányzati finanszírozású program indult a bárányhimlő megelőzésére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset a beteg halálával végződik, ezért a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás. Egy belga tanulmány megállapításai szerint a vizsgált 0-4 éves korosztályban 200 bárányhimlős kisgyermek közül 3 kórházi kezelést igényel, minden századik gyermek pedig a szövődmények miatt kerül kórházba.
Az EU-ban Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, illetve Spanyolország számos régiója után legutóbb Olaszországban került be az állami oltási programba, és a kérdés Svédországban is napirenden van. Svéd kormányzati szakemberek hangsúlyozták, hogy ez nem csupán egészségügyi szempontok miatt lenne célszerű lépés, hanem azért is, hogy anyagi hátterére való tekintet nélkül minden gyerek számára elérhető legyen a védelem.
Itáliában elsőként Szicília vezette be a vakcinációs programot, majd több régió pozitív eredményeinek értékelése után megszületett a kormányzati döntés, hogy a jövőben állami szintre emelik az immunizációt. Több tanulmány is bebizonyította ugyanis, hogy mind a fertőzéses esetszám, mind a kórházi kezelésre szoruló bárányhimlős betegek száma jelentősen visszaesett, ami mellesleg az egészségügyi büdzsének is komoly megtakarítást jelentett.
Németországban 2004-ben lett része a varicella elleni vakcina az állami immunizációs programnak, ennek eredményeképpen a bárányhimlős esetek száma 90%-kal, a szövődményes esetek száma pedig 81%-kal csökkent, minden életkori csoportban.
A tapasztalatok Spanyolország Navarra régiójában is hasonlóak voltak: a kétadagos védőoltás kötelezővé tétele szinte eltörölte a betegséget, előfordulása 98,5%-kal csökkent, a súlyosabb, kórházi ellátást igénylő esetek száma is 88%-kal lett kevesebb a vizsgált ötéves periódusban.
Friss amerikai és európai tanulmányok megerősítették, hogy az állami védőoltás Ausztráliától Kanadáig átlagosan legalább 88%-kal csökkentette a bárányhimlős megbetegedések számát, a szövődményes eseteket és a kórházi ápolásra szoruló fertőzöttek számát is.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy az Egyesült Államokban 74%-kal csökkentek a betegséggel összefüggő éves egészségügyi kiadások az oltás 1997-es bevezetése óta.
„Mindez azért is figyelemreméltó eredmény – fogalmazott Dr. Ujhelyi Enikő, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályának osztályvezető főorvosa –, mert az Egyesült Államokban a betegség a védőoltás bevezetése előtt, az 1990-es évek elején közel 4 millió embert fertőzött meg évente. Ma már az USA 49 államában az általános iskolai felvétel alapkövetelménye, hogy a gyermek két adag bárányhimlő elleni oltást kapjon.”
Az elért eredmények dacára sok országban még ma sem kötelező a bárányhimlő elleni vakcina, és többnyire csak a magas kockázati csoportokba tartozóknak ajánlott. A témával foglalkozó kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nem hozza meg a kívánt eredményt, ha pusztán ezeket a csoportokat és a serdülőket oltják: mivel így nem szakad meg a vírusátadás láncolata, sokkal hatékonyabb, ha az adott korcsoportból mindenkit beoltanak. A kórházi kezelésre szoruló kis bárányhimlős páciensek jelentős része egyébként egészséges gyerek, mindez pedig újabb erős érv a kötelező oltás mellett.
A nemzetközi tapasztalatokat megerősítik a 2015-2016-ban elindult hazai önkormányzati finanszírozású oltóprogramok tapasztalatai is: a teljes korcsoportot érintő vakcináció látványos eredményt hoz a leggyakoribb fertőző gyermekbetegség elleni küzdelemben.
Magyarország: megelőzésben élen jár a régióban
Hazánkban összesen 38 ezer megbetegedést jelentettek tavaly, ami némileg alatta marad a 2015-ös év adatának, amikor is több mint 41 ezer embert döntött ágynak a betegség. A szezonalitáson túl, a kedvezőbb statisztika hátterében állhat az is, hogy egyre több város dönt az oltási program finanszírozásáról és ez többéves távlatban már ezres nagyságrendben kímél meg gyermekeket a kellemetlen és korántsem mindig veszélytelen betegségtől. A bárányhimlő elleni kampányoltás ugyanis áttörést hozott: azokban a városokban, ahol bevezették, nagymértékben csökken a fertőzöttek száma.
Hódmezővásárhelyen, mely a megyei jogú városok közül 2015-ben elsőként indított átfogó védőoltási programot a bárányhimlő ellen, drasztikusan lezuhant a bejelentett fertőzések száma. Az elmúlt években 100-300 között alakult bejelentett esetszám, kiugró értéket mutatva 2013-ban, amikor 301 megbetegedést regisztráltak. A védőoltási program gyors eredményt hozott: tavaly november 15-ig mindössze 41 megbetegedést jelentettek a városban.
Hódmezővásárhely példáját követve tavaly Kaposvár, Eger, legutóbb pedig Miskolc és Salgótarján városa döntött bárányhimlő elleni támogatott védőoltási programról. Törökbálinton, Százhalombattán és Jászberényben térítésmentesen juthatnak hozzá a szülők a védőoltáshoz.
„Ha a vakcinát a nemzeti oltási rend keretében minden kisgyerek még a közösségbe kerülés előtt megkaphatná, annak nem csupán a járványok megelőzése szempontjából lenne jelentősége, de számottevő megtakarítást is eredményezne – hangsúlyozta Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
A védőoltás Nemzeti Immunizációs Programba való bevezetése hozzávetőleg 1,5 milliárd forint költségterhet jelentene az államnak. Ennek az összegnek azonban a dupláját, mintegy 3 milliárd forintot lehet megtakarítani az egészségügyi ellátórendszeren belül, ha a közvetlen és közvetett költségeket, mint például a kieső munkanapokat, az ellátásra fordított pénzt is figyelembe vesszük. Költséghatékonysági elemzések szerint az oltási program országos szintre való emelésével tehát évi 1,5 milliárd Ft takarítható meg.
A lázzal, hólyagos kiütésekkel és viszketéssel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó bárányhimlőn a gyermekek 90 százaléka még óvodás korában átesik.
„Ennek oka – mutatott rá dr. Póta György -, hogy a bárányhimlőt okozó varicella vírus rendkívül virulens: cseppfertőzéssel, testváladékkal is terjed, de a fertőzés átviteléhez nem is szükséges testi kontaktus. Poharak, evőeszközök, ruhanemű, ágynemű, kisgyermekek szájba vett közös játékai is terjesztik a kórt, illetve a bárányhimlő „elkapásához” általában az is elég, ha 15-20 percet közös helyiségben töltünk a beteggel.”
A bárányhimlő átlagos lappangási ideje 10-21 nap , a fertőzést követő 2-3 héten belül a tünetek már láthatóak. A beteg ugyanakkor már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz, ami könnyen járvány kialakulásához vezet. A megbetegedések kétharmada a 6 éven aluliakat érinti, de megjelenése a 3–5 évesek között a leggyakoribb. A betegség a közösségbe kerülő gyermekek mellett a várandós nőkre és a fertőzésen még át nem esett felnőttekre is veszélyes.
A bárányhimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, de a háziorvoshoz forduló betegek mintegy 2–6%-ánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat, sőt ritkán halálos kimenetelű is lehet. Legismertebb szövődménye a hólyagos bőr felülfertőződése, ez pedig gyakran életre szóló hegeket hagyhat.
„A közhiedelemmel ellentétben a bárányhimlő nem csak a legyengült, immunhiányos gyermekekre veszélyes; a teljesen egészséges gyermekeknél is felléphet szövődmény – erősítette meg Dr. Póta György. A betegség a többgyermekes családokra is fokozott kockázatot jelent, rajtuk általában járványszerűen söpör végig a betegség. Örvendetes, hogy egyre több szülő hozza meg a felelősségteljes döntést gyermeke beoltásáról, megkímélve ezzel a kicsiket egy kellemetlen, potenciálisan veszélyes betegségtől.”
Az OEK ajánlása szerint az az optimális, ha a kisgyermekek a közösségbe kerülés előtt, 16-18 hónapos korban kapják meg a bárányhimlő elleni védőoltást.
Kapcsolódó cikkeink:
– Bárányhimlő: tünetek, kezelés, veszélyek és oltás
Forrás: Publicrelations
Kapcsolódó cikkek
