Igen, mindannyian arra összpontosítunk, hogy mit taníthatunk a gyerekeinknek az ing felvételétől a köszönésig. De közben ritkán gondolunk arra, hogy mi is tanulhatunk tőlük – számos hasznos életleckét. Érdemes nyitottnak lennünk az elképzelésre, hogy gyermekünk igenis tudhat jobban dolgokat nálunk, és a legtöbb felnőttnél – írja a verywellfamily.com. Például:
Ne add fel az első kudarc után!
A kisgyermekek többet buknak el, mint ahányszor sikeresek. Gyakran esnek el, kifordítva veszik fel a ruháikat, és naponta többször elveszítik a türelmüket. Azonban nem jönnek zavarba a kudarcaik miatt, és nem vonják le azt a következtetést, hogy alkalmatlanok. Ehelyett felállnak, és tovább próbálkoznak.
Légy kíváncsi!
A kisgyermekek köztudottan kíváncsiak. Akár kérdéseket tesznek fel, akár minden elérhető fiókot kinyitnak, a lehető legtöbbet szeretnének tanulni. És nem csak megnézik a dolgokat, hanem minden érzékszervükkel kutatják azokat. Érezni, szagolni, hallani, megérinteni és látni akarnak mindent, amivel kapcsolatba kerülnek.
Légy türelmes!
Természetesen nem mindenben türelmesek (főként, ha kérünk tőlük valamit), de ha olyasmivel foglalkoznak, amit igazán szeretnek, nagyon bele tudnak feledkezni. Érdemes tanulni tőlük!
Élvezd a pillanatot!
A kétéves gyerekek fontos képessége, hogy nem bánkódnak a múlton, és még kevesebbet aggódnak a jövő miatt. A felnőttek gyakran sok időt töltenek azzal, hogy megtanulják és gyakorolják a mindfulness technikákat. De a kisgyermekek számára a pillanatban élni teljesen természetes. Nem számít, milyen tevékenységet végeznek, az itt-és-mostra összpontosítanak.
Csak akkor egyél, ha éhes vagy!
A kicsik többnyire válogatósak, és gyakran egyáltalán nem hajlandók enni semmit. Ennek a jó oldala az, hogy csak akkor esznek, ha éhesek. Csak azért nem esznek, mert az óra szerint ebédidő van, és hogy tiszta legyen a tányérjuk. Hallgatnak a testükre, hogy az tudja, mikor kell enni.
Légy önmagad!
Akár kócos a hajuk, akár foltos a ruhájuk, a kisgyerekek nem foglalkoznak azzal, hogy mások mit gondolnak róluk. Túl elfoglaltak ahhoz, hogy ne legyenek önmaguk. Ez nem jelenti azt, hogy néha nem szégyenlősek – van, mikor lassan engednek fel. De ez általában akkor történik, amikor bizonytalanok valaki mással kapcsolatban, nem pedig azért, mert magukban nem biztosak.
Kérj segítséget, ha szükséged van rá!
Míg a kisgyermekek hevesen próbálnak önállósodni gyakran nehezen ismerik fel korlátaikat), ha arról van szó, képesek segítséget kérni, vagyis nem szégyellik bevallani, hogy képtelenek megtenni valamit. És ha valaki segít nekik, gyakran nagyon kedvesek.
Értékeld az élet apró dolgait!
Őket nem érdeklik a divatos dolgok vagy a drága kirándulások. Általában az élet apró dolgai nyűgözik le őket a legjobban – egy virág a mezőn, az égből hulló eső vagy egy új doboz, amivel játszani lehet. Gyakran nagy örömüket lelik az élet legegyszerűbb dolgaiban.
Tekints az emberekre előítéletmentesen!
A kisgyerekek nem rendelkeznek előzetes elképzelésekkel arról, hogy milyennek kell lenniük az embereknek koruk, fajuk, nemük, vallásuk vagy foglalkozásuk alapján. A kedvesség a fontos nekik, és képesek mindenféle ember felé nyitni.
Fejezd ki az érzéseidet!
Gyerekeink egyik legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy gyakran szorulnak segítségre az érzelemszabályozás terén(mivel nem mindig tudják, hogyan fejezzék ki érzelmeiket társadalmilag megfelelő módon). De akár sikoltoznak a szomorúságtól, akár rugdosnak haragból vagy rendkívüli módon el vannak ragadtatva, biztosan nem fogják vissza magukat. Nem okoz problémát számukra az, hogy kimutassák az érzelmi állapotukat. Emiatt általában soha nem kell találgatnunk, hogyan érzi magát egy kisgyerek. Ebből a felnőttek tanulhatnak, mivel mi hajlamosak vagyunk magunkban tartani az érzelmeinket.
Szeress teljes szívvel!
A kisgyerekek tudják, kit szeretnek, és ha szeretnek, azt szívből teszik, és képesek kimutatni is – rendszeresen. Ölelnek, kimondják, hogy „szeretlek”, és felmásznak a másik ember ölébe, csak azért, mert kedvük tartja. Ha olykor dühösek is, nem haragszanak sokáig.. Általában gyakran fejezik ki szeretetüket anélkül, hogy azon aggódnának, ki mondta utoljára, hogy „szeretlek”.
Beszélj őszintén!
Ha tudni szeretnéd, hogy csúnya-e az új kalapod, kérdezz meg egy kisgyereket. Ők nem haboznak megosztani őszinte véleményüket – még akkor is, ha a választ nem szeretnénk hallani.
Kapcsolódó cikkek
