Az alapkérdésen túl – mely szerint jó döntés-e most bevezetni a bölcsődei díjat, és ez az intézkedés milyen újabb anyagi terheket ró a kisgyermekes családokra – érdemes belegondolni a hosszabb távú következményekbe is, hiszen a születésszám Magyarországon egyre csökken, a gyerekvállalási kedv pedig alacsony.
Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy sajnos rég nem voltak ingyenesek ezek az intézmények, hiszen az étkezésért és egyéb, a bölcsőde által meghatározott eszközökért eddig is fizetni kellett, illetve a szülők maguk biztosítottak bizonyos fogyóeszközöket (pelenka, törlőkendő, vécépapír).Az időzítés viszont kétségkívül nem a legjobb, hiszen a jelenlegi gazdasági körülmények között pár ezer forint pluszkiadás is jelentős terhet róhat a családokra, nem véletlen talán, hogy a karácsony előtt elfogadott törvénynek nem volt nagy publicitása, és még most is számtalan kérdés merül fel a bevezetésével kapcsolatban.
Tényleg az a gond, hogy fizetősek a bölcsődék?
Az Európai Unió számos országában kell fizetni ezért az ellátásért. Jogos ellenvetés az átlagkeresetek közötti különbség, ráadásul amennyiben a gondozási díj megnehezíti, hogy visszatérjenek a munkába a magyar nők, úgy valós problémával állunk szemben.
Ugyanakkor több kutatás is igazolta, hogy a gyerekvállalási kedv nem az állam által nyújtott támogatások pénzbeli értékének függvénye, azaz nem ott születik evidensen több gyerek, ahol a szülők több anyagi támogatást kapnak az államtól, vagy hosszabb ideig biztosítják a juttatást.
A kutatások arra mutatnak rá, hogy azokban az országokban nő jelentősen a gyerekvállalási kedv, ahol a nők könnyen visszatérhetnek a munka világába, és ahol mind a munkaadók, mind a munkavállalók rugalmasabban kezelik a munkaidőt, a munkavégzés helyét.
Persze nem működhetne ez hatékonyan, ha nem lenne kölcsönös a bizalom a munkaadók és a munkavállalók között. Ehhez viszont olyan munkakultúrára lenne szükség, amelyben a főnök nem azt nézné, a beosztott mennyit ül bent az irodában az óráját lesve, hogy mikor indulhat már a gyerekért a bölcsődébe, a munkavállaló pedig akár este vagy hétvégén is bepótolhatná az elmaradt munkát, cserébe a szabad délutánokért.Vagy egyszerűen lehetőség volna valós négy-, illetve hatórás munkákra, ahol a bérezés nem indokolatlanul alacsony, tehát még ebben az esetben is „megérné” a mindenképpen fizetős bölcsődébe adni a kicsiket, akár csak egy-egy délelőttre, beosztástól függően.
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a szülő akkor tud felelősen jó döntést hozni a munkába való visszatérésről, ha tudja, hogy a gyereke professzionális intézményben, jó kezekben van, ennek tudatában a munkáját is jobban fogja végezni. A sokasodó és dráguló terhek és ellátások viszont még inkább kényszerpályára állíthatják a magyar nőket, pedig eddig sem volt könnyű visszatérniük a munkaerőpiacra.
A szakemberek általában egyetértenek abban, hogy a kicsiknek az első három évben az édesanyjuk mellett van a legjobb helyük, de ez ma már sok családban nehezen kivitelezhető, így érdemes lenne minden irányból keresni azokat a megoldásokat, amelyekben a szülő amellett, hogy dolgozik, mégis a lehető legtöbb időt töltheti a gyerekével.
Sokan támadják a törvénynek azt a pontját is, mely szerint a gondozási díj csak a bölcsődékre vonatkozik, az óvodákra nem.Így viszont fennállhat a veszély, hogy a szülők inkább kivárják a legkorábbi időpontot, amikor óvodába adhatják gyerekeiket, ami azonban nem biztos, hogy megfelel pszichoszociális fejlődési ritmusuknak. A törvény tehát sok szempontból vitatható, és számos alapvető változásra lenne szükség ahhoz, hogy elfogadhatóvá váljék.
„A bölcsődéknek nincs saját számlaszámuk”
Szűcs Viktóriát, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szervezetének elnökét kérdeztük a témában.– Miután az önkormányzatoknak nem kötelező a gondozási díj bevezetése, kérdés, vajon hányan fognak élni a lehetőséggel.– A BDDSZ márciusi felmérése alapján biztos, hogy lesz gondozási díj a (fővárosi, megyei jogú városi) bölcsődék 44 százalékában, biztos, hogy nem lesz 27 százalékában, 29 százalékban még nem döntötték el.– Kiválthatja-e a gondozási díj azokat a pluszterheket, amelyeket most a szülőktől kérnek a bölcsődék (pelenka, popsitörlő, vécépapír)?– Ezek a pénzek az önkormányzatokhoz fognak befolyni, hiszen a bölcsődéknek nincs saját számlaszámuk. A nagy önkormányzati kalapba kerülnek, s bár könyveléstechnikailag megoldható, kérdés, hogy tényleg eljut-e a pénz többlet formájában a „címzetthez”. Ezt ott lesz különösen nehéz követni, ahol a bölcsődék összevontan működnek egyéb más szociális vagy akár egészségügyi intézménnyel, mert ilyenre is van példa az országban. Tehát nem borítékolható az, hogy a gondozási díj kiváltja azt a szülőkkel szemben támasztott elvárást, hogy továbbra is ők biztosítsák a pelenkát, popsitörlőt, egyéb szükséges eszközöket. A törvény indokolásában az fogalmazódott meg, hogy bölcsődei férőhelyek teremtésére kell fordítani a pluszbevételt, de nem tudni, hogy az önkormányzatok mennyi többletbevétellel számolhatnak. Vélhetően lesz olyan család, amely nem fogja igénybe venni a szolgáltatást, hiszen a két-háromezer forintos többletkiadás is döntő lehet.Ahol nem vezették be, ott vélhetően az önkormányzat van annyira „gazdag”, hogy ne éljen ezzel a lehetőséggel, és itt valós elsőbbséget élveznek a kisgyermekes családok és a bölcsőde.– Ismernek-e már olyan konkrét példát, amikor a szülő azért nem akarja bölcsődébe adni a gyerekét, mert nem tudja vállalni a térítés díjat?– Erről még nincs adatunk. Tudjuk, hogy lesz olyan település, ahol fix összegű, magasabb térítési díjat fognak kérni, de ez majd csak szeptembertől lesz aktuális, a hatása pedig ez év végén vagy jövő év elején fog megmutatkozni. Az egyelőre biztosan látszik, hogy az önkormányzatok többsége nagyon óvatosan nyúl ehhez a témához. Véleményünk szerint a normatív támogatást valamennyi bölcsődébe felvett gyerek után biztosítani kellene az államnak, az óvodákhoz hasonlóan (jelenleg csak a naponta bent levő gyerek után kapnak pénzt az önkormányzatok), hogy a kisgyerekes családokat ne kelljen még jobban terhelni.– A törvény január elsejével lépett hatályba, visszamenőleg is beszedhető a gondozási díj?– Nem.– Sokan kifogásolják, hogy diszkriminál a törvény, hiszen az óvodákban nem kell fizetni. Egyetért ezzel?– Igen, valamint az is bonyolítja a helyzetet, hogy a közoktatási törvény alá tartozó egységes óvoda-bölcsőde intézményekben a bölcsődés korú gyerekek után sem kell fizetni.– Hosszú távon befolyásolhatja-e ez a rendelet a nők esélyeit a munkába való visszatérésre?– Mindenképpen, méghozzá rossz irányban. Ma nagyon megnehezíti a visszailleszkedést, ha valaki három vagy több évig kimarad a munkahelyéről. Kölcsönösen igaz ez a kedvezőtlen hatás a gazdaságra is, hiszen egyáltalán nem helyes, hogy munkaképes, aktív fiatalok nem tudnak részt venni a termelésben, mert kényszerpályán vannak.A nőszervezetek is már jó ideje lobbiznak a rugalmas visszatérés lehetőségéért, megfelelő gyermekintézményekkel a háttérben, hiszen egy anya akkor tudja jól végezni a munkáját, ha nyugodt lehet afelől, hogy a gyereke jó helyen van.Legyen a nőknek döntési szabadságuk abban, hogy ha otthon szeretnének maradni a gyerekkel, azt is megtehessék, de ha visszamennének dolgozni, arra is legyen megfelelő alternatíva.
Hivatalos válasz
A kérdéssel kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes főosztályát. Az alábbiakban a kérdéseinkre kapott válaszok szerkesztett változatát közöljük. A térítési díjra vonatkozó új szabályok 2012. januártól léptek hatályba. A fenntartónak április elsejéig kell megállapítania, mekkora legyen a szolgáltatási önköltség, ennek alapján pedig milyen összegű legyen az intézményi térítési díj. Április elsejéig dönthetnek a fenntartók arról is, hogy bevezetik-e a bölcsődében a gondozásért kérhető térítési díjat, avagy sem. A bölcsődei személyi térítési díj, amit a szülőnek fizetnie kell – az étkezéssel együttesen – nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének 25 százalékát. Az új szabályozástól átláthatóbb és igazságosabb díjfizetést vár a kormány. A továbbiakban elkerülhető lesz, hogy az intézmények szabályozatlanul, különböző jogcímeken anyagi hozzájárulást kérjenek a szülőktől. Az intézkedés a bölcsődét működtetők terheit csökkenti, abban bízunk, hogy a fenntartóknál maradó térítési díj újabb férőhelyek létrehozását ösztönzi majd, ezért könnyebben térhetnek vissza a nők a munkaerőpiacra. A kormány szándéka, hogy nagyobb munkaerő-piaci részvételre ösztönözze az édesanyákat. A kormány feltett szándéka, hogy bővítse és fejlessze a bölcsődéket és a családi napköziket. Az Új Széchenyi-terv keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján 2013-ig folyamatosan mintegy 8,5 milliárd forintot lehet bölcsődefejlesztésére fordítani.
Kapcsolódó cikkek
