Mindössze napi 1 óra képernyőidő után a gyerekek és tinédzserek kevésbé érdeklődőek, kevesebb az önuralmuk, az érzelmi stabilitásuk és kevésbé képesek befejezni egy adott feladatot – számolt be a kutatás eredményeiről Jean Twenge a San Diego Állami Egyetem pszichológusa és W. Keith Campbell a Georgia Egyetem pszichológus professzora.
A Twenge és Campbell által végzett kutatás eredményeit a Preventative Medicine Reports “A képernyőidő és az alacsonyabb pszichológiai jólét kapcsolata a kisgyerekek és serdülő korúak körében” című cikkében tették közzé.
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet szerint a fiatalok a szabadidejükben átlagosan 5-7 órát töltenek valamilyen képernyő előtt, ami számos korábbi kutatás szerint is rendkívül kedvezőtlen hatással van a gyerekek általános egészségére.
Szintén időszerű: a WHO idén úgy döntött, hogy a videójáték-használati zavart, mint önálló betegséget felveszi a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) 11. kiadásába.
Twenge és Campbell a National Survey of Children’s Health 2016-os eredményeit felhasználva 40 300 két- és tizenhét éves korú gyerekek szülei által kitöltött randomizált kérdőívet analizáltak. A kérdőíveket online és papír formában is ki lehetett tölteni és olyan témákat érintettek, mint a meglévő egészségügyi ellátás, érzelmi, fejlődés- és viselkedésbeli problémák, valamint a fiatalok képernyő előtt töltött ideje. Twenge és Campbell az olyan rendellenességekkel rendelkező fiatalokat kizárták a vizsgálatból, mint az autizmus, a cerebrális parézis (mozgásfogyatékosság) vagy a fejlődésbeli lemaradás, ez ugyanis befolyásolja a mindennapos tevékenységeiket is.
A kutatás befejeztével arra jutottak, hogy azokat a serdülő korú fiatalokat, akik több mint napi 7 órát töltöttek valamilyen képernyő előtt, kétszer akkora eséllyel diagnosztizálták depresszióval vagy szorongással, mint azokat, akik csak egy órát szántak ilyesmire a napjukból. Az összefüggés a képernyőidő és a depresszió kialakulása között a tinédzserek körében erősebb volt, mint a kisebb gyerekek esetében.
“Először meglepett ez az eredmény” – mondja Twenge. “Aztán jobban belegondoltam, és rájöttem, hogy mi az oka. A tinik több időt töltenek a telefonjukon valamilyen közösségi médiát böngészve, ami más kutatásokból tudjuk, hogy sokkal inkább összefüggésbe hozható a szorongással és depresszióval, mint a kisebb gyerekek körében népszerű tévézés vagy videózás.”
A kutatás további eredményei:
– Az alacsonyabb, napi 1 órással szemben a napi 4 órás képernyőidő is összefüggésbe hozható a rosszabb pszichológiai állapottal
– Az óvodáskorúak közül, akik gyakran ültek valamilyen képernyő előtt, dupla eséllyel veszítették el az önuralmukat és 46%-kal nagyobb eséllyel voltak képtelenek lenyugodni
– A 14-17 évesek közül a napi 7 óránál több képernyőidőt kapó gyerekek 42.2%-a nem volt képes befejezni a rá bízott feladatokat. Ez az arány a napi 4 órát gépezőknél 27.7%, a napi 1 órát kütyüzőknél pedig 16.6% volt.
– A 11-13 évesek közül a napi 7 óránál több képernyőidőt kapó gyerekek 22.6%-át nem érdekelte az új dolgok tanulása/felfedezése. Ez az arány a napi 4 óra esetében 13.8%, a napi 1 óra esetében pedig 9% volt.
“A mentális betegségek 50%-a tinédzserkorra kialakul” – mondja Twenge. “Ezért olyan fontos, hogy időben odafigyeljünk, hogy mivel töltik a kisebb gyerekek a szabadidejüket, hiszen a serdülőkorúakat már nagyon nehéz befolyásolni.”
Ennek tudatában az Amerikai Gyermekorvos Társaság a 2 és 5 éves korúak számára 1 órában állapította meg a napi képernyőlimitet. A kutatók pedig javasolják, hogy az iskolás és tinédzser korú gyerekek számára is fel kellene állítani egy hasonló limitet, mégpedig napi 2 órában.
(via)
Kapcsolódó cikkeink:
- 10 tipp, amivel csökkentheted a képernyő előtt töltött időt
- Nem tesz jót a gyermekek agyának a képernyő
- Mennyit engedjük “gépezni” a gyereket?
Kapcsolódó cikkek
