Kisgyerek

Megvédték magukat a gyerekorvosok

Egyoldalú általánosítás a magyar gyermekgyógyászati gyakorlatot korszerűtlennek, az európai átlagnál elmaradottabbnak minősíteni. Legalábbis ez a magyar gyermekorvos-vezetők véleménye egy hazai képzést és gyakorlatot bíráló interjú állításaitól.
2017. Február 10.

A napokban jelent meg dr. Novák Hunor interjúja dr. Szakács Krisztina gyermekorvossal, aki több évnyi angliai tartózkodás után most hazajött és itthon fog tovább dolgozni. Az interjúban Dr. Novák az angliai tapasztalatairól kérdezte a gyermekorvost, aki elég súlyos állításokat fogalmazott meg a hazai és angliai gyakorlat különbségeiről, mint például:

– Angliában szembesült azzal, hogy a lázat nem kell csillapítani

– kúpot nem dugdosnak a gyerekek fenekébe

– Magyarországon a mai napig divat a hűtőfürdő és a priznic, ez kint egyáltalán nem elfogadott, mert nem elég gyerekbarát

– calciumot hírből sem ismerik mint allergiát enyhítő csodaszert

– sokkal komolyabban veszik a kórházi fertőzéseket és a higiéniát, mint nálunk

Dr. Szakács Krisztina hat év angliai munka után nagyjából azt mondja, hogy a magyar gyermekorvosi képzés nyugaton használhatatlan, a hazai gyakorlatban tanult több módszert is barbárságnak tartanak Angliában. Az interjút – ami dr. Novák Hunor saját honlapján jelent meg -, a 24.hu vette észre és bár addig is nagy karriert futott be, a lapnak köszönhetően még többen elolvasták és meglehetősen meg is osztotta az olvasókat.

Erre az interjúra reagáltak most egy közös közleményben a magyar gyermekorvosi szakma fontosabb csoportjai.

Szerintük a magyar szakorvosképzés, a kötelező továbbképzési rendszer és a szakmai protokollok a legújabb tudást tartalmazzák, és a gyermekeket gyógyító intézmények, praxisok is folyamatosan, bár változó gyorsasággal újítják meg gyakorlatukat.

A Magyar Gyermekorvosok Társaságának és a Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetősége, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Csecsemő- és Gyermekgyógyász, valamint Gyermek Alapellátási Tagozatának tagjai közös nyilatkozatukban egyértelműen leszögezik, hogy „nem állja meg a helyét és egyoldalú általánosítás a magyar gyakorlatot korszerűtlennek, az európai átlagnál elmaradottabbnak nevezni.” Szerintük a gyakorlat nyugaton sem egységes, és nem mindig a legkorszerűbb.

A nyilatkozat kiemeli: a csecsemőhalálozás csökkenése, a kiemelkedő hazai szoptatási és átoltottsági arány, a házi gyermekorvosi és védőnői rendszer gondozási eredményei, kitűnő gyermeknefrológiai és neonatológiai műhelyeink gyakorlattá váló tudományos eredményei miatt sok nemzetközi elismerést kap. Nem mellékes az sem, hogy több nem bizonyított hatékonyságú eljárást (pl. a homeopátiát) egyes nyugati országoknál jobban távol tudnak tartani a napi gyakorlattól.

A közlemény szerint nem szerencsés, ha bizonyítékokkal alá nem támasztott, szubjektív, ám nagy publicitású vélemények megingathatják a családok bizalmát a gyermekorvosokban. „Gyermekorvosaink az angliainál nehezebb feltételek között, ám többségükben a legkorszerűbb ismeretek alkalmazásával a gyermekeket magas színvonalon gyógyítják – nemzetközi mércével mérve is.”

A közlemény szerint az dr. Szakács Krisztina a szakorvosképzés befejezése előtt települt át más országba, így itthon nem tehetett szert arra a komplex ismeretre, amely jellemző és elvárt a magyar gyermekorvosoktól, és néhány év alatt nem kaphatott átfogó képet a hazai gyermekorvoslásról. „Az általa általános hazai gyakorlatként leírt megoldások a valóságban egyediek és nincs szakmai támogatottságuk, ezekkel itthon is megbukna a gyakorlati és az elméleti vizsgákon, és nem tudna csecsemő- és gyermekgyógyászati gyakorlatot folytatni.”

A szervezetek közleményére Dr. Szakács Krisztina az Indexnek a következőképpen reagált:

“Tájékoztatásul közlöm, hogy angliai munkámat többször megszakítva, az itthoni szakképzési rendszer követelményeinek eleget téve 2013. november 20-án, a Nemzeti Vizsgabizottság előtt szakvizsgát tettem és így csecsemő és gyermekgyógyászatból szakképesítést szereztem. Külön kiemelném, hogy Gyermekgyógyászati szakképzésem alatt soha egyetlen egyszer sem buktam meg, szakvizsgámat első alkalommal sikeresen letettem. Továbbra is fenntartom azt, hogy Magyarországon sajnos még mindig számos olyan elavult terápiás irányvonal létezik, (pl. lázcsillapítás, a calcium indokolatlan rutinszerű használata allergiában, túlzottan sok szájon át valamint intravénás formában adott antibiotikum adása stb… melyek az Egyesült Királyságban nem állják meg a helyüket. Mellékelem a Nemzeti Vizsgabizottság által kiadott szakvizsga bizonyítványomat.”

Kapcsolódó cikkeink:

Kisokos lázcsillapításhoz

Hogy beszéljünk az orvossal?