Az ár- és belvíz levonulását követően a volt vizes területeken hirtelen buja növényzet sarjad, ez kedvez a kullancsoknak – hívta fel a figyelmet Dr. Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség elnöke.
Kullancsveszély erdőn, mezőn, nagyvárosban
E friss, magasba szökő növényzetbe beözönlenek az erdei- és mezei állatok és a bő táplálékforrás okán gyors- és nagy utódszámú szaporodásba sodródik a faunát adó állatok száma. A buja növényzetű területeken megsokasodott mezei- és erdei állatokon a kullancsok is logaritmikusan elszaporodnak.
Tudjuk, hogy az erdei- mezei állatok közül főleg a kisrágcsálók (egerek, pockok), rigók, pelék, sünök (de egyéb vadállatok is) fenntartói, sőt hordozói a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusának és a Lyme-kór baktériumainak. Ezen állatok, mint a kórokozók (vírusok és baktériumok) és a kullancsok felszaporodásának okozói fokozott veszélyt jelentenek a nagy számuk és jelentős elterjedésük miatt.
Az erdők- mezők, közparkok és a kertek is kullancsveszélyt jelentenek országszerte, tehát nem csak az árvizes területekre vonatkozik a kullancsok elleni védekezés 2P-elvének, azaz a Progresszív Prevenció működtetésének fontossága.
Tanácsok:
Fontos tudni, hogy a háziorvosával, gyermekorvosával, üzemorvosával egyeztesse a szükséges oltási sorozat időbeli tempírozását (két hét különbséggel adassa be a védőoltást), s ne felejtsék a szükséges emlékeztető oltásokat aztán (évente, illetve 5 évente) beadatni, hogy a védettségük folyamatos legyen.
Itt fontos még kiemelni, hogy szülők a nagykorúvá váló gyermekeiknek is adják át az oltási könyveiket azzal a felszólítással, hogy élethosszig a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni védőoltásokat beadassák maguknak.
Tudatni kell az oltott személyekkel, hogy a védőoltás nem a kullancs ellen-, hanem egy az általa terjesztett legveszélyesebb vírusos betegség, az agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen véd.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: HáziPatika.com