Kisgyerek

Miért van egyre több autista?

A bostoni műszaki egyetem, az MIT számítógépes tudósainak jóslata szerint egy évtizeden belül minden második csecsemő autizmussal fog születni.
2016. Szeptember 16.

A bostoni egyetem tudósainak jóslata a mezőgazdasági, epidemiológiai és genetikai ismeretek teljes – és nem titkolt – hiányában megfogalmazott jóslat a genetikailag módosított növények (GMO) térnyeréséből kalkulálja ki ezt az eredményt – írja a hvg.hu

A növekedés valós: az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett az autista gyermekek száma. Az amerikai Közegészségügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) adatai szerint az 1980-as években kétezer gyermekből egyet, napjainkban viszont már 13-at érint az autizmus-spektrumzavar.

Ez a növekedés és a génmódosított élelmiszerek, elsősorban a szója és a kukorica terjedése valóban egybeesik, ráadásul az ezekhez a génmódosított élelmiszerekhez felhasznált glifozát gyomirtót is sokszor egészségkárosító hatással hozták hírbe. Az azonban, hogy a két adat között van-e oksági összefüggés egyáltalán nem biztos, legalábbis erre hívja fel a figyelmet az amerikai Genetic Literacy Project, ami tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozik.

A szociális beilleszkedési, kapcsolatteremtési és kommunikációs képességek jelentős fejlődési zavara, az autizmus egyenesen kínálja magát, hogy kialakulásának mindmáig ismeretlen oka helyett az érintett családok bűnbakot keressenek, a tudásbeli űr kitöltése érdekében rámutatva a – szerintük – lehetséges okokra –írja a hvg.hu

Az az észlelés, hogy nő autista gyermekek száma, azonban sokkal inkább statisztikai hátterű. Az USA-ban az autizmus 1980 előtt nem is szerepelt önálló betegségként a mentális rendellenességek diagnosztikáját és számbavételi metodikáját tartalmazó orvosi kézikönyvben –idézi a hvg.hu Ferenci Tamás biostatisztikus A védőoltásokról a tények alapján című könyvében írottakat. Vagyis két évtizede kezdett el egyáltalán bekerülni a köztudatba az autizmus, egyre pontosabb meghatározással, jobb és alaposabb felismeréssel, tökéletesebb diagnosztikával.

Ez egyébként sem rendkívüli jelenség: ahogy tökéletesedik egy adott betegség diagnosztikája, úgy „növeli” a betegszámot. A hvg.hu egy közismert példával támasztja ezt alá: a prosztatarákos esetek 100 százalékkal nőttek néhány év leforgása alatt azt követően, hogy az amerikai gyógyszerhatóság forgalmazási engedélyt adott a rákszűrésre alkalmas PSA-tesztre. Vagyis nem a baj, csupán annak felismerése növekedett rendkívüli sebességgel.

Azzal, hogy a laikusok körében is ismertté vált az autizmus, sokkal több eset került a felszínre. A korábban máshová besorolt jelek, mint például a félénkség, a visszahúzódás vagy a tanulási nehézségek ma már arra sarkallják a szülőket, hogy szakorvoshoz forduljanak. Ezzel egyfajta adminisztratív átrendeződés is megfigyelhető, egyszerűen más rubrikába sorolják ezeket a gyerekeket, a „mentálisan retardált” helyett az „autista” megjelölés szerepel kórlapjukon.

Ferenci könyvében érzékletes statisztikai példa mutatja be, hogy amilyen ütemben csökkent a speciális nevelési programba mentális retardációval felvett gyermekek száma, ugyanolyan tempóban növekedett az autistáké.

A hvg.hu arra is felhívja a figyelmet, hogy természetesen nem írható a növekedés teljes egészében a statisztika számlájára. Számos más tényező is áll a háttérben, például a gyermekvállalási kor kitolódása vagy az is, hogy már az egészen kis súlyú, születési komplikációkat elszenvedő babákat is képes életben tartani az orvostudomány, ami számos betegség későbbi előfordulásának lehetőségét hordozza magában.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Hogy alakul ki az autizmus?
  • Az autista gyerekek nem tudják palástolni, ha nem őszinték
  • A kognitív viselkedésterápia nemcsak az autista gyerekeknek segít
  • Forrás: hvg.hu/babaszoba.hu