Jobban járunk, ha nem szoktatjuk rá őket efféle falatok fogyasztására, még akkor sem, ha egyszerűbbnek tűnik ketchupos virslit tálalni, mint friss gyümölcsös müzlit vagy túrókrémet készíteni. A kedvencnek számító virsli és párizsi nem tartalmaz olyan tápanyagokat, amelyeket tejtermékekből, gyümölcsökből, natúr húsokból ne lehetne fedezni. Persze a kicsi is előbb-utóbb azt követeli a tányérjára, amit a nagyoknál lát. Éppen ezért az a legjobb, ha szépen, apránként és feltűnés nélkül minden családtagot egészségesebb táplálkozásra szoktatunk.
Az orvosok naponta negyven gramm húst ajánlanak az egy-két éveseknek. Vas-, cink– és niacintartalma miatt valóban értékes táplálék a hús, a vasat a szervezet az állati fehérjéből jobban is tudja hasznosítani, mint a növényi eredetűből.
A szükséges mennyiséget azonban már másfél szelet felvágott fedezné – ha az valóban húsból készülne. Azonban a felvágottak többsége nagy mennyiségű zsírt, sót, tartósítószert, adalékanyagot tartalmaz, ami biztosan többet árt, mint amennyit a benne rejlő hús vastartalma használ. A szalámi zsírtartalma például ötven százalék, a kenőmájasé negyvenegy százalék. Olvassuk csak el az adott felvágott termékismertetőjén, mi minden kerül a szervezetünkbe! Csak valóban húsból készült termékeket vásároljunk, részesítsük előnyben a zsírszegény fajtákat.
A pulyka- vagy csirkemellsonka, gépkaraj drágább, mint a párizsi, de néhány vékony szelet is elegendő a gyereknek. Ezek a felvágottak rendszerint zsírszegények, ugyanakkor túl sok sót és adalékanyagot tartalmaznak. Ha a nyers baromfihúst finom zöldfűszerekkel ízesítve lesütjük, lehűtjük, és vékonyra szeleteljük, jóval egészségesebb alternatívát kínálhatunk a párizsi helyett.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
