Amellett pedig, hogy továbbadjuk ezeket a szeretett meséket a fiatalabb generációnak, egy kicsit ismét gyereknek érezhetjük magunkat.
Nemrég a Facebook oldalunkon kérdeztük meg az olvasóinkat arról, hogy melyek azok a kedves, nosztalgikus olvasmányaik, amelyek már a saját könyvespolcukon is ott voltak, és most a gyermekeiknek is mesélik ezeket.
Sőt, akár olyan történetek is lehetnek ezek, amelyek több generáción át hagyományozódnak. Az egyik olvasónk, Szandra például a következőt osztotta meg velünk: “Minden napra egy mese. Nekem anyukám a saját mesekönyvéből olvasott, de sajnos már elég rossz állapotban van, főleg, hogy összefirkáltam és lapok is hiányoznak belőle. Pár napja vettem egy új példányt a kislányomnak.”
Katalin pedig a következőt írta: “Weöres Sándor: Bóbita. Az első verseskötet, amit olvastam, majd a keresztfiam, később a lányom örökölte a kötetet. Most a kisunokámé, remélem neki is kedvence lesz.” Míg Judit Éváéknál olyan kedvenc is van, amit ő és férje is szeretett gyerekként: ” Tesz-Vesz város, ezen nőttem fel, férjem is, anyósom is imádja.”
A Tesz-Vesz várost egyébként többen is említették, mint közös, családi kedvencet. Azonban a “kis közvéleménykutatásunkban” talán a legtöbbet említett mű Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje című meséje volt, amin már több generáció is felnőtt.
A magyar klasszikusok közül gyakran említésre került még Bálint Ágnestől a Mazsola és Tádé, Varga Katalin Gőgös Gúnár Gedeonja, Kormos István piszén pisze kölyökmackójának, Vackornak a történetei, a sokunk által szeretett kölyökróka, Fekete István Vukja, és Lázár Ervin művei is többször felmerültek, mint A hétfejű tündér, a Manógyár, és természetesen A Négyszögletű Kerek Erdő, amelynek sok ikonikus karaktert köszönhetünk, akiket a legifjabbakkal is megismertetnek. Ahogy azt például Ildikó is írta: “Fél éve minden este Négyszögletű Kerek Erdő van nálunk. A középsőt Dömdödömnek becézzük.”
Megtudtuk azt is, hogy többen forgatják otthon a Vidám meséket Vlagyimir Szutyejevtől, Grimm és Andersen meséit, Marék Veronika Boribon mackójának történeteit, Rémusz bácsi meséit, Csipike, az óriás törpe kalandjait Fodor Sándortól, és Marie-Claude Monchaux: A sehány éves kislány című kötetét. Régi kedvenc hőseink között, akiket a gyerekekkel is megismertetünk, szerepel Pom Pom, Gombóc Artúr, Sebaj, Tóbiás, Süsü, és Frakk, az újabbak közül pedig a Disney hősök. És természetesen a versek is sokaknál rendszeres részei a közös olvasásnak, például József Attila, Móricz Zsigmond, vagy Móra Ferenc tollából.
Ha kíváncsi vagy, mi mindent említettek még az olvasóink, vagy ha éppen ihletet merítenél az esti meséknek, a posztunk alatti kommentekben találsz még a kedvenc olvasnivalókból.
Ahogy a Reading Rockets írja, a könyvek megosztásának öröme olyan ajándék, amit születésüktől kezdve adhatsz a gyermekeidnek. A mondókák, a dalok, a mesék még a legkisebb gyermeket is megvigasztalhatják és szórakoztathatják. A közös olvasás segíti erősíteni a különleges szülő-gyermek kapcsolatot, javítja és gazdagítja a gyermekek életminőségét, szórakoztat, és sokféle tapasztalattal ismerteti meg a kicsiket. Emellett számos módon jótékony hatással van a gyerekek fejlődésére, javítja a hallási készségeket, felkészíti a gyermekeket az olvasás megtanulására, és az illusztrációkon keresztül a művészetbe is segít bevezetni őket.
- Kapcsolódó: Az olvasás pozitív hatásai a gyerek fejlődésére
De természetesen a gyerekek mellett a szülőkre, nagyszülőkre is nagyon pozitív hatással lehetnek a közös meseolvasások. Katherine Rundell szerzőnő a Why You Should Read Children’s Books, Even Though You Are So Old and Wise (Miért érdemes gyerekkönyveket olvasnod, még akkor is, ha idős és bölcs vagy – a szerk.) című esszéjében írt arról, hogy a gyerekeknek szóló fikciók “segítenek megtalálni azokat a dolgokat, amelyekről talán nem is tudtuk, hogy elvesztettük”. Ezek olyan időkbe visznek minket vissza, amikor “naponta értek minket új felfedezések, és a világ kolosszális volt, még mielőtt a képzeletünket megnyirbálták és takarossá rendezték volna”, írja az America Magazine.
Kapcsolódó cikkek
